Fellebbezést fontolgatnak. A román külügyminisztérium álláspontja szerint a kisebbségvédelem nemzeti hatáskörbe tartozik
Fotó: Vincze Lóránt/Facebook
A román külügyminisztérium szerint a Minority SafePacknak nevezett kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés konszolidálhatja az Európai Unió demokráciáját, ugyanakkor ellenzi, hogy ezt az eszközt felhasználják az uniós alapszerződések által meghatározott hatáskörök kiterjesztésére.
2019. október 04., 19:482019. október 04., 19:48
2019. október 04., 20:262019. október 04., 20:26
Ezt az álláspontot fogalmazta meg pénteken a román külügyminisztérium, amely az Agerpres román állami hírügynökségnek válaszolt egy kérdésére azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bíróság szeptember 24-én elutasította Románia keresetét.
Románia azonban eljárási okokra hivatkozva megtámadta a határozatot az EU luxembourgi székhelyű törvényszékén, a döntés megsemmisítését kérve. A bírói fórum megállapította, hogy a kérdéses határozat a brüsszeli testület hatáskörébe tartozik, amely azt kellőképpen megindokolta, így
A román külügy közölte, hogy álláspontja nem változott, így értékeli a kezdeményezést és támogatja, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel az európai állampolgárok, de nem ért egyet azzal, hogy ezzel az eszközzel kiterjesszék az EU kompetenciáját olyan kérdésekre is, amelyek az uniós alapszerződések szerint nem tartoznak Brüsszel hatáskörébe.
Emlékeztetettek, hogy álláspontjuk szerint
a kezdeményezett eljárással azt akarják megakadályozni, hogy ez a hatáskör Brüsszelhez kerüljön.
Közölték, hogy a román külügy tudomásul veszi az Európai Bíróság döntését, és tanulmányozzák az ítéletet, majd ennek alapján eldöntik, hogy fellebbeznek vagy nem. Erre az értesítéstől számítva két hónap plusz tíz nap áll rendelkezésükre – olvasható a román külügyminisztérium válaszában.
A kisebbségi jogok európai uniós kodifikációját szolgáló Minority SafePack mellett egy év alatt több mint egymillió aláírást gyűlt össze tizenegy országból, ezek jelentős része magyarországi és külhoni magyaroktól érkezett.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás