Iráni gyártmányú Sahíd kamikázedrón
Fotó: Wikipédia
Az Egyesült Államokat és a NATO-t is tájékoztatta Bukarest aggodalmairól annak nyomán, hogy az ukrán dunai kikötők elleni orosz légitámadások során román területre is zuhantak orosz drónalkatrészek. Eközben a román illetékesek Franciaországban tapogatóznak hatékony légvédelmi eszközök beszerzése érdekében.
2023. szeptember 19., 18:022023. szeptember 19., 18:02
2023. szeptember 19., 18:142023. szeptember 19., 18:14
A román védelmi tárca kedden közölte, hogy Angel Tîlvăr védelmi miniszter Kathleen Kavaleckel, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetével egyeztetett a fejleményekről. A védelmi minisztérium közleménye szerint a hétfői találkozó napirendjén az Oroszországi Föderáció ukrajnai agressziós háborújának a regionális biztonságra gyakorolt hatásáról szóló megbeszélések szerepeltek, különös tekintettel a Románia határai közelében található ukrán folyami kikötők ellen a közelmúltban elkövetett támadások által előidézett helyzetre.
„Azért cselekszünk, hogy pontosabban nyomon kövessük a támadások során kialakult helyzetet, és csökkentsük a kockázatokat az ukrán kikötői infrastruktúrához legközelebb eső területeken, amelyeket a közelmúltban súlyos csapások értek” – mondta a miniszter. Hozzátette, hogy a minisztérium folyamatos kapcsolatban áll a szövetséges intézményekkel, amelyeket valós időben tájékoztatnak a támadások által generált helyzetről.
Tîlvăr hangsúlyozta továbbá a NATO légtérrendészeti missziói kiegészítésének fontosságát, köszönetet mondott az Egyesült Államok azon döntéséért, hogy az elkövetkező időszakban F-16-os repülőgépeket telepít Romániába, és
amely „fontos erőforrást jelent a romániai pilóták, valamint a szövetséges és partnerállamok, köztük Ukrajna pilótáinak magas színvonalú kiképzésében”.
„Nagyra értékelem az Egyesült Államok támogatását a szövetséges védelmi pozíció megerősítésében a keleti szárnyon, valamint a román és NATO-terület elleni bármilyen agresszió elrettentésében. Továbbra is felelősségteljesen vállaljuk szerepünket a szövetséges biztonsági rendszerben a Fekete-tengeren, ahol a stabilitás egyik pillére vagyunk” – idézte a védelmi minisztert a közlemény.
A külügyminisztérium szerint
és jelentősen hozzájárul a szövetséges védelem és az elrettentés megerősítéséhez a keleti szárnyon. „Határozottan elítéljük a háború Oroszország általi, provokáció nélküli eszkalálását, és továbbra is határozottan elkötelezettek vagyunk a párbeszéd és együttműködés mellett Romániával a jövőben” – mondta Kavalec.
A védelmi tárca hétfő esti közleménye szerint Petrescu a hétvégén lezajlott egyeztetésen tájékoztatta a résztvevőket a román területen megtalált orosz dróndarabokkal kapcsolatos fejleményekről. „Ismertettük az események menetét, néhány előzetes következtetést, valamint a román hadsereg által a felügyeleti rendszer megerősítése és az ilyen helyzetek jövőbeni elkerülése érdekében hozott intézkedéseket. Köszönetet mondtam a szövetséges államokból érkező kollégáimnak is a szolidaritásukért és támogatásukért” – mondta Daniel Petrescu tábornok.
Irán drónok zuhantak le román területen
Az egyébként a védelmi tárca előzetes vizsgálatai alapján már bizonyosnyak tűnik, hogy mindhárom, Romániában lezuhant drón
A vizsgálat ugyan még nem zárult le, de Angel Tîlvăr védelmi miniszter, aki hétfőn tájékoztatta a parlament védelmi bizottságainak tagjait az ügyről, arról beszélt, hogy „az orosz erők által használt drónokhoz hasonló” eszközökről van szó.
Az országos katasztrófavédelmi felügyelőség (IGSU) kiterjesztette a drónveszélyre figyelmeztető Ro-Alert üzenetei hatókörét két újabb településre.
Két drón darabjait a Tulcea megyei Plauru község területén, az ukrán határ közvetlen közelében találták meg, a harmadikat viszont jóval beljebb az ország területén, Tulceától 8 kilométerre. A román radarok egyik drónt sem észlelték, a védelmi tárca indoklása szerint azért, mert ezek a pilóta nélküli eszközök nagyon alacsonyan képesek repülni.
A Bukarest által az ukrán határ menti területek védelme érdekében tervezett lépések között a légvédelem megerősítése kiemelt fontossággal bír, ennek érdekében már el is indult a tapogatózás. A DefenseRomania katonai szakportál rámutatott: a Duna-menti ukrán kikötők elleni orosz légicsapások nyomán égetően szükségessé vált a rövid és nagyon rövid hatótávolságú légvédelmi rendszerek beszerzése.
A Defense News című amerikai katonai kiadványnak a román védelmi minisztérium egyik illetékese meg is erősítette, hogy Bukarest a francia gyártmányú Mistral 3 közös beszerzése iránt érdeklődik.
Fotó: Wikipédia
Az MBDA szerint a közös Mistral-ügyletben eddig öt ország – Franciaország, Belgium, Magyarország, Észtország és Ciprus – vesz részt, de további országok csatlakozása is várható, így Románia is része lehet a projektnek. Az MBDA szóvivője, Julien Watelet a Defense News-nak megerősítette, hogy a cég egyeztetéseket kezdett Romániával az ügyben.
Amennyiben Románia tényleg csatlakozik a programhoz,
A program egyik előnye, hogy az európai uniós EDIRPA program keretében zajlik, amelynek a lényege az, hogy a közös haditechnikai beszerzéseket lebonyolító tagállamok visszakaphatják az erre fordított források egy részét. Románia ugyanakkor emellett szintén rövid és nagyon rövid hatótávolságú SHORAD/VSHORAD légvédelmi rendszerek beszerzését is tervezi, ebből 16 integrált SHORAD/VSHORAD rendszert a légierő kaphat meg, míg a szárazföldi erőket kilenc SHORAD, illetve 16 VSHORAD rendszerrel erősítenék meg. Az összesen 41 rendszer több mint négymilliárd euróba kerül.
Egyébként ha meg is vannak a védekezéshez szükséges eszközök, a román hadsereg akkor sem lőheti le válogatás nélkül az ország légterét megsértő orosz drónokat. A bukaresti hatóságok repüléstilalmi övezetet hoztak létre az érintett Duna menti területek fölött, és növelték a térségben működő felderítő eszközök számát.
Az Adevărulnak ugyanakkor Constantin Ciorbea tartalékos ellentengernagy, a NATO olaszországi parancsnokságán működő információs műveleti részleg korábbi helyettes vezetője rámutatott: a román katonák két forgatókönyv alapján járhatnak majd el, amennyiben újabb orosz drónok sértik meg az ország légterét.
– figyelmeztetett az ellentengernagy. Ugyanakkor a legutóbbi drón mélyen, 15 kilométerre az ukrán határtól zuhant le, és az ilyen behatolásokra a légvédelem válaszolni fog. Ezeket a drónokat minden bizonnyal meg fogják támadni. Olyan rendszereket fognak használni, mint a Gepard, a 9K33 OSA vagy akár a Strela. Ezenkívül ezeket a mélyen a területünkre behatoló drónokat a folyami flotta légvédelmi rendszerekkel felszerelt hajói is képesek semlegesíteni.
RO-Alert üzenetben figyelmeztette a katasztrófavédelem a Tulcea és Galac megye ukrán határ menti régióiban élőket a határ menti ukrán célpontok elleni újabb orosz támadások miatt.
Ugyanakkor
ahogy az Lengyelországban is történt, ahol aktiválták a légvédelmi rendszereket, miután egy rakéta roncsai lengyel területen értek földet. Ha szükség lesz rá, vélhetően Bukarest is hasonlóan jár majd el: Vlad Gheorghiță helyettes vezérkari főnök már korábban bejelentette, hogy Románia kész minden szükséges erőt bevetni a területét fenyegető orosz drónok lelövésére.
Európai légvédelem francia alapokon
A Mistral egy infravörös rávezetést alkalmazó kis hatótávolságú föld-levegő rakéta, amelyet az európai multinacionális vállalat, az MBDA gyárt. Eredetileg francia SATCP (Sol-Air À Très Courte Portée) rakétán alapul, fejlesztését 1974-ben kezdték. Első változatát (S1) 1988-ban, majd második változatát (M2) 1997-ben rendszeresítették, majd a 2000-es évek közepétől az M3 változat került gyártásba nagyobb hatótávolsággal és jobb zavarvédelemmel.
A Mistral rakéták különféle indítóegységeknek köszönhetően bevethetőek teherautókról, páncélozott járművekről, hajókról vagy helikopterekről. (Többek között az SA 341 Gazelle, Denel Rooivalk, vagy az Airbus Tiger helikopterekről is lehet indítani őket).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem zárta ki Sorin Grindeanu közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) első alelnöke, hogy a párt ellenzékből támogasson egy kisebbségi kormányt, de leszögezte: előbb megvárják az elnökválasztás vasárnapi második fordulójának az eredményét.
A román belügyminisztérium Facebook-oldalán hívta fel a figyelmet kedden, hogy a közösségi médiában egy romániai merényletről szóló videós álhír terjed.
Hosszas hallgatás után üzenetet tett közzé Călin Georgescu, a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelölt, ám nem buzdított egyértelműen arra, hogy az emberek az őt „helyettesítő” George Simionra szavazzanak.
Kedden elkezdődött a másodikosok országos képességfelmérője az anyanyelv és irodalom tantárggyal.
Teljesen eltűnt a különbség a megismételt elnökválasztás második fordulójába jutott két jelölt, George Simion és Nicușor Dan között, olyannyira, hogy fej-fej mellett, egyenlő támogatottsággal állnak – legalábbis ez áll az AtlasIntel friss felmérésében.
Közleményben fejezte ki aggodalmát az Országos Audiovizuális Tanács (CNA), miután George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és a szélsőjobboldal államfőjelöltje tudtukon kívül lefilmezte a Digi 24 újságíróit, és sértegette is őket.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulnak az USR parlamenti képviselői, miután George Simion, az AUR elnökjelöltje azt állította a blogján, hogy kritikusai „zavart elméjű” és „irracionális” emberek.
Hallgatólagosan elfogadta a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely értelmében a köztisztséget betöltő pedagógusok legtöbb öt egymást követő éven át tarthatják fent tanári állásukat.
Szoros lesz a verseny és magasabb részvételre lehet számítani az elnökválasztás május 18-i, második fordulójában – nyilatkozta Remus Ștefureac szociológus, az INSCOP közvélemény-kutató intézet igazgatója.
Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy Románia nem fog kilépni az Európai Unióból, bárki is nyeri meg az elnökválasztást, mert a nép nem akar kilépni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!