Fotó: Facebook/Oleg Nikolenko
RO-Alert üzenetben figyelmeztette a katasztrófavédelem a Tulcea és Galac megye ukrán határ menti régióiban élőket a határ menti ukrán célpontok elleni újabb orosz támadások miatt.
2023. szeptember 18., 08:182023. szeptember 18., 08:18
2023. szeptember 18., 08:212023. szeptember 18., 08:21
A vasárnap késő este kiadott figyelmeztetés szerint fennált a lehetősége, hogy a levegőből tárgyak zuhannak le a térségben, ezért felszólították a lakosságot, hogy őrizzék meg a nyugalmukat, és keressenek menedéket a házak alagsorában vagy az óvóhelyeken, illetve ha ez nem lehetséges, akkor maradjanak a házak belsejében, távol az ablakoktól és a külső falaktól.
Az ukrán légierő beszámolója szerint
Mint ismeretes, ebben a régióban találhatók azok a román határhoz közeli dunai kikötővárosok – Izmajil és Renyi –, amelyek kulcsfontosságúak az ukrán gabona exportja szempontjából.
Moszkva viszont az ukrán mezőgazdasági termékek kölföldre szállítását lehetővé tevő fekete-tengeri gabonaegyezményből való kilépését követően minden eszközt bevet az exportot lehetővé tevő ukrán infrastruktúra megsemmisítése érdekében.
Fotó: katasztrófavédelem
Ennek folyományaként az elmúlt hetekben a Duna romániai oldalán olyan roncsokra bukkantak, amelyek vélhetően az ukrán célpontok elleni támadáshoz használt drónokból származnak. A román hatóságok ennek nyomán ideiglenes óvóhelyeket hoztak létre a térségben.
Az orosz hatóságok eközben azt közölték, hogy ukrán drónokat lőttek le hétfőre virradóra Moszkva közelében és a Krím fölött is, és cáfolták azt az ukrán bejelentést, hogy az ukrán erők sikeres támadást hajtottak végre vasárnap Szevasztopolban.
Újabb orosz dróntámadások érték szerdára virradó éjszaka a Duna és a román határ mentén fekvő ukrajnai Izmajil kikötőjét, a helyiek szerint hatan megsérültek, hárman súlyosan.
Közben az ukrán keleti haderőcsoport szóvivője egy vasárnapi tévéműsorban arról beszélt:
„Bahmutnál 52 ezer orosz katona és körülbelül 274 harckocsi, több mint ezer páncélozott jármű, valamint 150 tüzérségi rendszer és valamivel több mint 120 rakéta-sorozatvető van” – fejtette ki Illja Jevlas.
A szóvivő a nap folyamán megerősítette az Ukrajinszka Pravda hírportálnak, hogy
Korábban Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője közölt a Telegram-csatornáján fotókat, amelyeken ukrán katonák láthatók a település rommá lőtt temploma előtt.
Az ukrán hadsereg közlése szerint az ukrán erők Bahmuttól délre fokozatosan nyomulnak előre, és kényszerítik visszavonulásra az oroszokat állásaikból.
Oleh Kiper, a déli Odessza megye kormányzója a Telegramon arról számolt be, hogy a vasárnapra virradóra végrehajtott orosz rakéta- és dróntámadás a berezivkai gabonatározókban okozott kárt. A hatóságok információi szerint sebesülés nem történt.
Eközben
Ukrajna szövetségesei az elmúlt hetekben igyekeztek hangsúlyozni a hadjárat során elért sikereket, de az már hónapok óta tart, nagyobb áttörések nélkül. Az ősz változó feltételeket hoz majd a terepen, és azt a lehetőséget, hogy Oroszország ismét megpróbál csapást mérni az ukrán energetikai infrastruktúrára – mutat rá a CNN.
„A legtöbb háború hosszabb ideig tart, mint amire az elején számítunk. Ezért fel kell készülnünk egy hosszú ukrajnai háborúra” – mondta Stoltenberg a Berliner Morgenpost című német lapnak adott, vasárnap megjelent interjúban.
„Mindannyian gyors békét kívánunk. De ugyanakkor fel kell ismernünk: Ha Zelenszkij elnök és az ukránok feladják a harcot, az országuk nem létezne többé. Ha Putyin elnök és Oroszország letennék a fegyvert, béke lenne” – mondta a NATO-vezér.
– tette hozzá.
Arról a lehetőségről, hogy Putyin atomfegyvereket vetne be Ukrajnában, Stoltenberg azt mondta: „Putyin nukleáris retorikája veszélyes és kíméletlen, de a NATO minden fenyegetésre és kihívásra felkészült”.
„A NATO célja a háború – és nem utolsósorban a nukleáris háború – megelőzése. Hiteles elrettentő erővel rendelkezünk” – tette hozzá.
„Ukrajna a NATO tagja lesz – ezt minden szövetséges világossá tette” – mondta, hozzátéve, hogy Ukrajnának biztonsági garanciákra lesz szüksége, amikor a háború véget ér, különben „a történelem megismétlődhet”.
Az oroszok esetleges nukleáris fenyegetésével kapcsolatban Stoltenberg azt mondta:
„Nagyon közelről figyeljük, hogy mit tesz az orosz hadsereg. Eddig nem észleltünk olyan változásokat az orosz nukleáris erőkben, amelyek reakcióra késztetnének bennünket” – hangsúlyozta Jens Stoltenberg.
A bukaresti védelmi minisztérium kedden elkezdte a lakosságvédelmi létesítmények kialakítását az orosz–ukrán konfliktusövezet közvetlen közelében fekvő Tulcea megyei Plauru településen.
Románia továbbra is energiát és szakértelmet fektet be a Moldovai Köztársaság európai integrációjának támogatásába és az orosz beavatkozással szembeni ellenálló képességének erősítésébe – foglalt állást hétfő este a bukaresti külügyminisztérium.
Egy október 23-ára szerveződő fegyveres akcióra figyelmeztette a magyar hatóságokat az amerikai hírszerzés nagyjából két hete – közölte diplomáciai forrásokból származó értesülését hétfőn a Telex.
Jelentős eszkaláció lenne, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába – jelentette ki a NATO-főtitkár az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hétfőn.
A moldovai választási eredmények „nehezen megmagyarázható” szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Izrael további légicsapásokat hajtott végre Bejrútban és Dél-Libanonban vasárnap, többek között egy olyan bank fiókjaira, amely szerinte támogatja a Hezbollahot.
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Bár Maia Sandu hivatalban levő államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját Moldovában, második körre is szükség lesz, ráadásul az EU-csatlakozásról kiírt referendumon nagyon szoros az állás az elutasító és a támogató voksok között.
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter pontosabban meg nem határozott jogi és politikai lépésekre utasította minisztériumát Emmanuel Macron francia elnökkel szemben – jelentette be X-en a miniszter vasárnap.
Tízezrek tüntettek előrehozott választásokat és Pedro Sánchez miniszterelnök lemondását követelve a spanyol fővárosban vasárnap.
Több mint száz rakétát indítottak Libanonból Izrael felé, s az izraeli harci gépek az északi és a déli fronton, Libanon mélyén, valamint a Gázai övezetben is célpontokat támadtak vasárnap, a háború 380. napján, vasárnap.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!