Fotó: Erdély Bálint Előd
Az árak, az infláció és a megélhetési költségek emelkedése, a gazdasági helyzet, illetve az egészségügy miatt aggódnak a leginkább a romániai polgárok 2023 elején – derül ki az Európai Bizottság által minden évben közzétett Eurobarométer Romániára vonatkozó jelentéséből.
2023. április 04., 12:242023. április 04., 12:24
Az Európai Bizottság képviseletének sajtóközleményéből kiderül: két év világjárvány és egy év, a közvetlen szomszédságban háború után a romániai polgárok az áremelkedést, az inflációt és a megélhetési költségeket tekintik a legaggasztóbbnak, mind személyes helyzetük (51 százalék), mind a országos (53 százalék) és európai (30 százalék) helyzetről alkotott véleményük tekintetében.
A felmérés szerint a romániaiak közel háromnegyede támogatja az ukránoknak nyújtott humanitárius segítséget, és ugyanennyien tartják nemzetbiztonsági fenyegetésnek az orosz inváziót.
Személyes és országos szinten a második helyen a saját pénzügyi helyzetük (22 százalék) és az ország gazdasági helyzete (29 százalék) áll, majd az egészségügy (17 százalék, mind személyesen, mind országosan). Ami az Európai Uniót illeti, a romániaiak a második legaggasztóbb tényezőnek a nemzetközi helyzetet tartják (28 százalék), ezt követik az energiahordozók (19 százalék).
A megkérdezettek 40 százaléka úgy véli, hogy saját pénzügyi/gazdasági helyzete stagnálni (40 százalék) vagy akár romlani (36 százalék) fog a következő egy évben, és ez a vélekedés országos (31 és 41 százalék), illetve európai (32 és 34 százalék) szinten is érvényesül.
egyes orosz médiumok betiltását az EU-ban (61 százalék), katonai felszerelések beszerzésének finanszírozását Ukrajna számára (55 százalék), humanitárius segítségnyújtást a háborúban érintetteknek (71 százalék) vagy ukrán menekültek befogadását az Unióba (72 százalék).
Úgy látják továbbá, hogy a háború hatással van mind saját pénzügyi helyzetükre (66 százalék), mind az országos gazdasági helyzetre (69 százalék).
A felmérés szerint a romániaiak többsége bízik az Európai Unióban (52 százalék, szemben a 27 tagú EU 47 százalékával), 42 százalékuk (a 27 tagú EU 50 százaléka) pedig a szabad mozgást tartja a legfőbb pozitív eredményének, azaz azt, hogy az EU bármelyik tagállamába korlátozás nélkül utazhatnak, tanulhatnak vagy dolgozhatnak,.
Ami a médiafogyasztást illeti,
A válaszadók azt állítják, hogy tisztában vannak azzal, hogy félretájékoztatással és álhírekkel is találkozhatnak (63 százalék), de csak a felük gondolja úgy, hogy felismeri azokat (54 százalék).
A jelentés az Eurobarométer szokásos, minden év elején közzétett felmérésének része. Az adatokat 2023. január 12. és február 6. között gyűjtötték 1041, 15 éves és idősebb válaszadóból álló mintán.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
Bevett gyakorlat nálunk, hogy néha szabadnapot veszünk ki csak azért, hogy bizonyos papírokat, hivatali ügyeket intézzünk. Ennek vethet véget a digitalizáció, mely európai uniós szintű prioritás, egyik eleme pedig a digitális tárca.
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
Februárban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában: 9943 fővel csökkent a népességszám, és a halálozások száma 1,9-szerese volt az élveszületésekének – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A keleti szárny országai az „első szövetséges elrettentő és védelmi vonalban” vannak – többek között ezzel indokolta szerdán Klaus Iohannis, hogy harcba száll a NATO főtitkári tisztségéért.
Ha holnap parlamenti választásokat tartanának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) 32,8 százalékkal végezne az első helyen, a koalíciós partner Nemzeti Liberális Párt (PNL) 19,7 százalékot, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) pedig 16,5 százalékot kapna.
Margrethe Vestager kedden, az amerikai Princeton Egyetemen tartott beszédében bejelentette, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított az EU öt tagállama számára szélturbinákat gyártó kínai vállalatoknak nyújtott állami szubvenciók ügyében.
A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) lesz jelöltje az államelnök-választáson – jelentette ki kedden Buzăuban Nicolae Ciucă.
Elfogadta keddi ülésén a kormány azt a sürgősségi rendeletet, amelyik mentesíti a betegszabadságon lévő személyek bizonyos kategóriáit a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetése alól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!