Fotó: Europarl.Europa.eu
Romániának két nagy problémája van, az általánossá vált korrupció és a titkosszolgálatok – hangsúlyozta felszólalásában Guy Verhofstadt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) frakcióvezetője az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén, a romániai jogállamiság helyzetéről tartott vita keretében.
2018. október 03., 13:522018. október 03., 13:52
2018. október 03., 13:572018. október 03., 13:57
„A romániai kollégáknak nem egy problémájuk van, hanem kettő: az általánossá vált korrupció és a titkosszolgálatok, amelyek amolyan állam az államban működnek. Az én üzenetem az, hogy mindkét problémára megoldást kell találni. Meg kell szüntetni azt, ami annak idején a Szekuritáté volt, mely szolgálatot egyik politikai tábor a másik ellen használta fel, s néha cserélődtek a szereplők a két oldalon” – idézi Belgium egykori miniszterelnökének szavait az Agerpres. A liberális EP-képviselő szerint
a kormánynak felül kell vizsgálnia bizonyos törvényjavaslatokat annak érdekében, hogy azok erősítsék és ne gyengítsék a korrupció elleni küzdelmet és szavatolják a bírók függetlenségét, ne ássák alá azt.
Verhofstadt ugyanakkor rámutatott, a román kormány sok esetben elhibázottan reagált a brüsszeli hatóságok kritikáira, és figyelmeztette a kabinetet, hogy az Orbán Viktor magyar miniszterelnök, illetve a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság párt elnöke, Jarosław Kaczyński-féle „országirányítási stílus” nem szolgálhat követendő példaként.
Egyre növekvő aggodalommal követi az Európai Bizottság a romániai fejleményeket, visszalépés figyelhető meg a reformfolyamatban – jelentette ki a brüsszeli testület első alelnöke az Európai Parlament (EP) szerdai strasbourgi plenáris ülésén.
Joseph Weidenholzer, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének alelnöke felszólalásában azt mondta, még többet meg kell tudni a romániai titkosszolgálatok szerepéről, a korrupció elleni küzdelem ugyanis meghatározó fontosságú az igazságszolgáltatás függetlensége tekintetében. Az osztrák EP-képviselő hozzátette, nagy érdeklődéssel várja a Velencei Bizottság ajánlásait, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az EP következő ülésszakán „eljön Románia elnöke és elmondja, mi történik”.
Az Európai Néppárt (EPP) képviseletében felszólaló Esteban Gonzalez Pons kifejtette, az augusztus 10-én Bukarestben tüntetők integritást és átlátható igazságszolgáltatást követeltek, és a kormány nem hagyhatja figyelmen kívül kérésüket. A spanyol képviselő rámutatott, saját országának példája is jól érzékelteti, hogy diktatúráról demokráciára váltani hosszú időt igénylő, nehéz folyamat”, majd hangsúlyozta,
„Nem értjük az ön által vezetett kormány extrém reakcióját sem azon a tragikus augusztus 10-i napon, amikor a diaszpórából érkezett több ezer román állampolgár csak azt kérte, hallgassák meg őket. (...) A mi bírálatainkat nyilván figyelmen kívül hagyhatják, a saját népük által megfogalmazott kritikát azonban nem. (...) Miért nem akarják meghallgatni saját népüket? Milyen érdekek húzódnak az ön által vezetett kormány tetteinek hátterében? Mitől félnek” – kérdezte a vitán jelen levő Viorica Dăncilă miniszterelnöktől Esteban Gonzalez Pons.
A Zöldek európai parlamenti frakciójának társelnöke, Ska Keller úgy vélekedett, aggodalomra ad okot, hogy Románia, amelynek 42 év után sikerült megdöntenie egy diktatúrát, most visszalépéseket tesz.
– mondta a német EP-képviselő a büntető törvénykönyv módosításaira utalva.
„Egyre több európai uniós tagállamban megkérdőjelezik a szabadságot, a demokráciát, az állampolgári jogokat. Mi, az EU intézményei, az EP-tagok, meg kell hogy védjük az EU-s állampolgárok jogait, függetlenül attól, hogy Magyarországon, Lengyelországban, Ausztriában vagy Romániában élő polgárokról van szó” – mondta Ska Keller, hozzátéve, nem kell megvárni, hogy még egy ország esetében esedékessé váljon a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítása.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) hétfőn közölte, hogy a roaep.ro platform ellen irányuló minden kibertámadást sikerült kivédeni az elnökválasztás második fordulójában.
Nicușor Dan megválasztott államfő szerint ,,az lenne az ideális”, ha a PSD, a PNL, az USR, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek közösen alakítanának kormányt. Az új államfő egészen lenyűgözőnek nevezte a magyarság mozgósítását.
Megérkezett Romániába vasárnap a lengyel Pojazdy Szynowe Pesa Bydgoszcz Spolka Akcyjna vállalat által gyártott 655-5 (RE-R103) típusú első elektromos vonat a Vasúti Reform Hatóság (ARF) által 2024 januárjában megrendelt 62 darabból.
Nicușor Dan megválasztott államfő azt nyilatkozta, várhatóan jövő hétfőn teszi le a hivatali esküt a parlamentben, ha az alkotmánybíróság csütörtöki ülésén érvényesíti a választás második fordulójának eredményét.
Călin Georgescu, a tavaly decemberi, érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelölt hétfőn egy Facebook-oldalán közzétett videóban kijelentette, hogy „imádkozik” Nicușor Danért, miután azt államfőnek választották.
Orbán Viktor miniszterelnök Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével tárgyalt hétfőn a Karmelita kolostorban – tájékoztatta az MTI-t a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály.
Ion Iliescu, Románia volt államelnöke (1990–1996, 2000–2004) üzenetet címzett Nicușor Danhoz, gratulált az új államfő választási győzelméhez.
Dominic Fritz temesvári polgármester hétfői nyilatkozata szerint nem zárkózik el attól, hogy induljon a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöki tisztségéért.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöksége hétfőn délután összeül, hogy megvitassa, a párt részt kíván-e venni egy újonnan felálló kormánykoalícióban azt követően, hogy a független Nicușor Dan nyerte meg az államfőválasztást.
A bukaresti Otopeni repülőtéren bukkant fel George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje hétfőn reggel, amikor már biztossá vált, hogy elvesztette az államfőválasztást.
szóljon hozzá!