Fotó: Europarl.Europa.eu
Romániának két nagy problémája van, az általánossá vált korrupció és a titkosszolgálatok – hangsúlyozta felszólalásában Guy Verhofstadt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) frakcióvezetője az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén, a romániai jogállamiság helyzetéről tartott vita keretében.
2018. október 03., 13:522018. október 03., 13:52
2018. október 03., 13:572018. október 03., 13:57
„A romániai kollégáknak nem egy problémájuk van, hanem kettő: az általánossá vált korrupció és a titkosszolgálatok, amelyek amolyan állam az államban működnek. Az én üzenetem az, hogy mindkét problémára megoldást kell találni. Meg kell szüntetni azt, ami annak idején a Szekuritáté volt, mely szolgálatot egyik politikai tábor a másik ellen használta fel, s néha cserélődtek a szereplők a két oldalon” – idézi Belgium egykori miniszterelnökének szavait az Agerpres. A liberális EP-képviselő szerint
a kormánynak felül kell vizsgálnia bizonyos törvényjavaslatokat annak érdekében, hogy azok erősítsék és ne gyengítsék a korrupció elleni küzdelmet és szavatolják a bírók függetlenségét, ne ássák alá azt.
Verhofstadt ugyanakkor rámutatott, a román kormány sok esetben elhibázottan reagált a brüsszeli hatóságok kritikáira, és figyelmeztette a kabinetet, hogy az Orbán Viktor magyar miniszterelnök, illetve a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság párt elnöke, Jarosław Kaczyński-féle „országirányítási stílus” nem szolgálhat követendő példaként.
Egyre növekvő aggodalommal követi az Európai Bizottság a romániai fejleményeket, visszalépés figyelhető meg a reformfolyamatban – jelentette ki a brüsszeli testület első alelnöke az Európai Parlament (EP) szerdai strasbourgi plenáris ülésén.
Joseph Weidenholzer, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének alelnöke felszólalásában azt mondta, még többet meg kell tudni a romániai titkosszolgálatok szerepéről, a korrupció elleni küzdelem ugyanis meghatározó fontosságú az igazságszolgáltatás függetlensége tekintetében. Az osztrák EP-képviselő hozzátette, nagy érdeklődéssel várja a Velencei Bizottság ajánlásait, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az EP következő ülésszakán „eljön Románia elnöke és elmondja, mi történik”.
Az Európai Néppárt (EPP) képviseletében felszólaló Esteban Gonzalez Pons kifejtette, az augusztus 10-én Bukarestben tüntetők integritást és átlátható igazságszolgáltatást követeltek, és a kormány nem hagyhatja figyelmen kívül kérésüket. A spanyol képviselő rámutatott, saját országának példája is jól érzékelteti, hogy diktatúráról demokráciára váltani hosszú időt igénylő, nehéz folyamat”, majd hangsúlyozta,
„Nem értjük az ön által vezetett kormány extrém reakcióját sem azon a tragikus augusztus 10-i napon, amikor a diaszpórából érkezett több ezer román állampolgár csak azt kérte, hallgassák meg őket. (...) A mi bírálatainkat nyilván figyelmen kívül hagyhatják, a saját népük által megfogalmazott kritikát azonban nem. (...) Miért nem akarják meghallgatni saját népüket? Milyen érdekek húzódnak az ön által vezetett kormány tetteinek hátterében? Mitől félnek” – kérdezte a vitán jelen levő Viorica Dăncilă miniszterelnöktől Esteban Gonzalez Pons.
A Zöldek európai parlamenti frakciójának társelnöke, Ska Keller úgy vélekedett, aggodalomra ad okot, hogy Románia, amelynek 42 év után sikerült megdöntenie egy diktatúrát, most visszalépéseket tesz.
– mondta a német EP-képviselő a büntető törvénykönyv módosításaira utalva.
„Egyre több európai uniós tagállamban megkérdőjelezik a szabadságot, a demokráciát, az állampolgári jogokat. Mi, az EU intézményei, az EP-tagok, meg kell hogy védjük az EU-s állampolgárok jogait, függetlenül attól, hogy Magyarországon, Lengyelországban, Ausztriában vagy Romániában élő polgárokról van szó” – mondta Ska Keller, hozzátéve, nem kell megvárni, hogy még egy ország esetében esedékessé váljon a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia az egyetlen ország a világon, ahol a bírák 48 évesen vonulnak nyugdíjba, átlagosan 5000 eurós nyugdíjjal. A kormányfő szerint ezen hamarosan változtatnak.
A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
A Concordia Munkáltatói Szövetség elnöke, Dan Șucu szerint a politikai osztály okozta új válságot nem adóemelésekkel, hanem a közpénzekkel való helyes gazdálkodással lehet megoldani.
Meg akart támadni egy agresszíven viselkedő medve egy juhászt az esztenán a Fogarasi-havasokban, a férfi menekülés közben megsérült.
A szakszervezetek aláírásgyűjtésbe kezdtek az általános sztrájk kirobbantására, és ősztől a lakosság többsége az utcára fog vonulni – jelentette ki pénteken Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke.
Ilie Bolojan kormányfő a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek képviselőivel egyeztetett pénteken a deficitcsökkentő intézkedések törvénytervezetéről és annak szociális és gazdasági hatásairól a háromoldalú egyeztető tanács ülésén.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elítéli a „közvélemény manipulálására tett kísérletet” azon állítás révén, hogy a jelenlegi költségvetési problémákat a tavaly regisztrált deficit okozta.
Az Ilfov megyei törvényszék pénteken jogerősen Cristian Rizea volt képviselő feltételes szabadlábra helyezéséről döntött – adta hírül az Agerpres hírügynökség.
Visszatámadt Constantin Dobrea, az országos sótársaság (Salrom) vezérigazgatója, miután Radu Miruță gazdasági miniszter a héten megszellőztette, hogy az igazgató fizetését nem sokkal a parajdi sóbányában bekövetkezett katasztrófa után hatezer lejjel megemelték.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!