Fotó: Pixabay.com
Elfogadta a román kormány csütörtökön a szerencsejáték-ipart szabályozó sürgősségi rendeletet, amely az ágazatra kivetett illetékek és engedélyek jelentős emelésén túlmenően szigorítja is ezt a tevékenységet. Az ágazat képviselőit zsarolással vádoló Marcel Ciolacu immár támogatja azt a törvénytervezetet is, amely a városok peremére száműzné, az 5000 lakosnál alacsonyabb lélekszámú településekről pedig teljesen kitiltaná a játékbarlangokat.
2023. október 05., 18:062023. október 05., 18:06
2023. október 05., 18:172023. október 05., 18:17
Mihai Constantin kormányszóvivő csütörtök délutáni beszámolója szerint a Marcel Ciolacu vezette kabinet által jóváhagyott jogszabály növeli a szerencsejátékok éves licencdíját, illetve az ágazatban tevékenykedő vállalatok letétbe helyezett garanciáit és különadóit. A rendelet előírja azt is, hogy csak a Romániában bejegyzett vagy az uniós tagállamokban, az Európai Gazdasági Közösség tagállamaiban és Svájcban bejegyzett, de Romániában állandó székhellyel rendelkező vállalatok kaphatnak engedélyt szerencsejátok működtetésére.
Mihai Constantin tájékoztatása szerint a szerencsejátékokat működtető cégek adóinak 70 százaléka az állami költségvetésbe kerül, 30 százalékát pedig a Szerencsejátékok Országos Hivatala többek között a játékfüggőség megelőzését célzó programok finanszírozására fordítja. A szóvivő hozzátette, hogy a pénzügyminisztérium 30 napon belül kidolgozza a rendelet végrehajtásának módjára vonatkozó határozatot.
Fotó: Rostás Szabolcs
A pénzügyminisztérium által kidolgozott sürgősségi kormányrendelet értelmében egyetlen kereskedelmi társaság sem folytathat majd hasonló a tevékenységet Románia területén, ha nem az országban vagy valamelyik EU tagállamban jegyezték be. Marcel Ciolacu miniszterelnök korábban konkrétan utalt a Transznisztriában, a szakadár Dnyeszter menti köztársaságban bejegyzett cégek romániai ténykedéseire, amelyek a jogszabály
elfogadása után már nem működtethetnek szerencsejátékokat az országban.
A szerencsejáték-szervező társaságokra kirótt adókat és illetékeket bizonyos esetekben a százszorosára emelik. A hagyományos szerencsejátékok esetében – kivéve a kaszinókat – 2024-ben a vállalatok bevétele alapján számolnak fel kockázati biztosítékot, ennek megfelelően 5 millió euróig 500 ezer, 5 és 20 millió euró között 800 ezer, 20 millió euró fölött 1 millió eurót lesznek kötelesek előteremteni a társaságok évente. 2025-től ugyanakkor a biztosíték 1 millió euróra nő, függetlenül a játékszervező bevételének volumenétől. Kaszinók esetében 1-től 5 millióig terjed a kötelező garancia, ami 2025-től a bevételtől függetlenül 5 millió euró lesz.
Kitiltaná a településekről a szerencsejátékokat egy törvénytervezet, amelynek célja a függőség elleni küzdelem.
Jóval többet kell fizetni ezentúl a működési engedélyekért is, ami egy lottózó esetében évi 200 ezer euróba, kaszinóknál és játékgépeket üzemeltetőknél, nyerőgépekkel felszerelt játéktermekért és a televíziócsatornák által közvetített bingó szervezéséért 150 ezer euróba, pókerkluboknál 25 ezer euróba kerül évente.
Az idei év hátralévő részében és 2024-ben az intézkedés révén 583,4 millió lej többletbevétellel kalkulál a tárca. Egyébként Marcel Ciolacu kormányfő kabinetje csütörtöki ülésén is meglepően kemény hangnemet ütött meg a szerencsejáték-iparral szemben. A szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök azzal vádolta a korábbi kormányokat, hogy „összejátszottak” a szerencsejáték-maffiával, hiszen miközben a koronavírus-járvány idején foganatosított korlátozások keretében a templomokat, kórházakat bezárták, a játéktermek nyitva tarthattak. „Senki nem állíthat meg, mert nem törődöm azzal, hogy az ágazat képviselői politikusokat próbálnak fenyegetni, zsarolni és újságírókat bocsátanak el” – jelentette ki Ciolacu, utalva a Gazeta Sporturilor napilap és kiadója, a svájci Ringier közötti konfliktusra.
Különben a miniszterelnök a napokban bejelentette, kormánya immár támogatja azt a törvénytervezetet, amely a városok peremére száműzné, az 5000 lakosnál alacsonyabb lélekszámú településekről pedig teljesen kitiltaná a játékbarlangokat. Az előterjesztést a kormány korábban negatívan véleményezte, ennek ellenére a kétkamarás parlament szenátusa már megszavazta, és az alsóház lesz a döntéshozó fórum, ahol Ciolacu szerint sürgősségi eljárásban fogják megvitatni.
Elfogadta a szenátus a szerencsejáték-reklámok betiltásáról szóló törvénytervezetet, ám módosított, szelídített formában. Az ügy – melyben majd a képviselőház a döntéshozó kamara – alaposan megosztja a sport világát és nem csak azt.
Az újságírói munkába való durva beavatkozással és a sajtószabadság lábbal tiprásával vádolják a svájci Ringier kiadót két romániai kiadványának munkatársai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Munkaerőhiánnyal küzd a hegyimentőszolgálat (Salvamont): romániai szinten csupán az állások 18 százaléka van betöltve, miközben egyre több a bevetés.
A bukaresti ügyészség őrizetbe vette a közlekedésrendészet két rendőrét és hat helyi rendőrt, akiket azzal vádolnak, hogy kenőpénzt fogadtak el betonszállítással foglalkozó cégek képviselőitől.
Nem hajlandó egyeztetni az úgynevezett „Európa-barát” jelöltek közötti taktikai visszalépésről Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a nemzeti Liberális Párt (PNL) és RMDSZ alkotta kormánykoalíció közös államfőjelöltje.
Tizenegy jelölt száll versenybe az elnöki székért, és 30 nap áll a rendelkezésükre meggyőzni a választópolgárokat, hogy szavazzanak bizalmat nekik május 4-én.
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!