2011. január 13., 09:412011. január 13., 09:41
A projektvezető Liguria régió (Olaszország) önkormányzata, illetve Limousin regionális tanácsa (Franciaország) Kainuu regionális tanácsával (Finnország) és Calabria régió (Olaszország) önkormányzata, míg Romániából a Hargita Megyei Tanács csatlakozott a kezdeményezéshez.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a Robin Wood lényege a tapasztalatcsere, és térségünk lakóinak van mit tanulniuk a többi partnertől, hiszen a kommunizmus évtizedei hátrányos helyzetbe hoztak az erdőgazdálkodás terén is.
„A rendszerváltás után vidékünkön sokan a gyors meggazdagodás utáni vágyukban jelentős erdőket taroltak le, azonban érződik a változás a tulajdonviszonyok rendezésének és a közbirtokosságok nagyobb odafigyelésének köszönhetően” – jelentette ki a tanácselnök. Hozzátette: bár a megyei tanácsnak nem hatásköre az erdőgazdálkodás, elősegíti a nemzetközi együttműködést ebben az ágazatban, hiszen Hargita megye egyik leggazdagabb erőforrása az erdő, és hatékonyabb gazdálkodással emelkedhet a vidék lakosságának életszínvonala – az erdőgazdálkodás a régió fejlődésének egyik motorja lehet.
A projektvezető Liguria régió részéről Roberta Casapietra ismertette a Robin Wood Plust. Elmondta, a kezdeményezés hivatalosan 2010 januárjában indult, teljes időtartama 48 hónap. Összköltségvetése több mint 3 millió euró, az összeget részben az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), részben pedig a partnerek biztosítják. A Robin Wood Plus résztvevői tapasztalatcsere révén szeretnék kiegyenlíteni a partnerrégiók közti fejlettségi szintkülönbségeket.
A konferencia plenáris ülésének végén a hallgatóság kérdéseket tehetett fel. Legtöbben az erdei gyümölcs és a gomba gyűjtéséről, valamint a vadgazdálkodásról érdeklődtek, hogy a partnerrégiókban hogyan szabályozzák ezeket. Kiderült, hogy főleg az olaszországi tartományokban problémát jelent az elszaporodott vadállomány, Calabriában például tavaly 25–30 ezer vaddisznót lőttek ki, ez viszont nem volt elég, így meg kellett hosszabbítaniuk a vadászidényt.
A konferencia délután két szekcióban folytatódott. Az egyiket Korodi Attila parlamenti képviselő, volt környezetvédelmi miniszter vezette, témája az alternatív energián alapuló biomassza volt; a másik szekcióülést, amely az erdőgazdálkodási tervek kérdéskörével foglalkozott, Tánczos Barna államtitkár moderálta. A rendezvény végén tartott kiértékelőn Borboly Csaba tanácselnök azt mondta, a konferencián sokkal több kérdést tettek fel a hallgatóság soraiban, mint amire számítottak, ami örvendetes, hisz a téma iránti érdeklődést bizonyítja. Korodi Attila szerint a biomassza-felhasználással kapcsolatos ülésen kiderült, hogy a partnerrégiók problémái hasonlóak a Romániában tapasztalt gondokhoz.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.