A tordai gabonakutató állomás (DEA) kalászosokért felelős szakértője elmondta: a belföldi gabonafélék minden tekintetben versenyképesek a világ bármelyik piacán. Hozzátette, az árak tekintetében előnyt élveznek, miután számításai szerint a romániai magok előállítási, illetve piaci ára egyharmada az uniós gabonáénak.
Uniós esély a gabonának
Mindez azonban még nem jelenti azt, hogy Románia, ezen belül Erdély meg is jelenhet portékájával az uniós piacon. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, a magoknak előbb ki kell állniuk azt a kétéves próbát, amelynek során felmérik a gabonafélék tulajdonságait. Egyebek mellett a különféle időjárási és természeti viszonyokhoz való alkalmazkodóképességet, a kórokozókkal szembeni ellenállást, táp- és csíraértéket és nem utolsósorban a hozamot vizsgálják. A tordai DEA tizenegy kukorica hibridjét, négy csemegekukoricaféléjét és öt búzafajtáját vetették alá 2006 ősze óta a vizsgálatnak Csehországban. Ha a próba sikerül, olyan kukoricafajták kerülnek majd fel az uniós listára, mint az Erdélyben pillanatnyilag igen népszerű, 1976-ban bejegyzett Turda 200 vagy az idei zord viszonyok között is igen szépen termő, 2001-ben „törzskönyvezett” Turda Favorit kukorica. Ugyanakkor kipróbálják a csemegekukorica-félék közül a kora ősszel érő Dulcin, valamint a nagyon korán termő Prima, Estival és a Nyári Csemege (Deliciul verii) fajtát. A kalászosok közül az Arieşan, az Apullum, a Turda 95, a Turda 2000 és a legújabbak közé tartozó, Rozalia Kadar és társai által kikísérletezett, 2003-ban bejegyzett Dumbrava őszi búza, továbbá a Rubin tavaszi búza, a Mureş tavaszi zab, a Daciana, Capriana, Jubileu és a Romaniţa elnevezésű tavaszi, avagy sörárpa, illetve a takarmányozásra igen alkalmas Ţebea tavaszi tritikálé vizsgázik az EU-jóváhagyásért. A szójafélék közül a Diamant, a Perla, az Agat, a Safir, az Opal, az Onix és a Felix áll uniós tesztelés alatt.
Rozalia Kadar szerint e termékeknek van esélyük arra, hogy felkerüljenek az uniós jegyzékbe, de ez csak a próbaidő végén, 2008-ban dől majd el. „Mindenesetre bármilyen nehéz körülmények között is dolgoznak, az erdélyi gazdáknál már észrevehető a hozzáállásbeli váltás, miszerint inkább a minőségi fajtákból vásárolnak magot, nem pedig a sajátjukat forgatják vissza évről évre. Kezdik megtapasztalni, hogy minőségi magból minőségi áru lesz” – magyarázta a szakember. Úgy véli, a termesztők fokozatos átállása azt is maga után vonja, hogy a jó minőségű terméssel már nemcsak a bel-, hanem a külpiacot is megcélozhatják.
Kísérletek hagyományos eszközökkel
Rozalia Kadar kiemelte, az erdélyi termékek értékét növelheti, hogy a tordai DEA növényei közül egyetlenegy sem volt, és nem is lesz génkezelésnek alávetve. „Ezzel a kérdéssel nem is foglalkozunk, mert a génmódosítás hosszú távú hatásai még ismeretlenek” – tette hozzá Elena Nagy, a DEA fitopatológusa. A növénykórtan doktora szerint bár a génmanipulációt a világon három évtizede ismerik és használják, az valójában kétélű fegyver. „Világos, hogy a Földön pillanatnyilag élő több mint hatmilliárd embernek, akiknek száma belátható időn belül kilencmilliárdra nő, sok élelem kell, emiatt pedig nagy tápértékű és bő hozamú növényféléket kell kikísérletezni. A szociális vonzat mellett gazdasági szempontok is indokolják a génmódosításos eljárást, de ma még senki sem tudja, hogy ez mikor és miként üt vissza” – részletezte a Krónikának Elena Nagy.
Rozalia Kadar szerint már csak egy kis erőfeszítés, azaz anyagi befektetés kellene ahhoz, hogy az erdélyi termékek külföldön is ismertekké váljanak. „Az állam ilyesmire sajnos nem áldoz, kutatásainkat is nagyrészt belföldi, illetve világbanki pályázatokból finanszírozzuk, márpedig egy-egy újabb fajta kikísérletezése tíz évbe is beletelik” – tette hozzá a kutató.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.