Fotó: Archív
2012. február 16., 05:252012. február 16., 05:25
A pannonhalmi borvidéken is komoly érdekeltséggel rendelkező beruházók 22,4 hektáron szőlőt telepítettek, itt termelik majd az alapanyagot. A kezdeményezésről Ambrus János szőlész-borász, a kárásztelki beruházás szakmai igazgatója számolt be a Krónikának, aki szerint a befektetők jól választottak, hisz a környéken a pezsgőgyártás komoly hagyományokra tekint vissza. A község határában – akárcsak a Tövishát többi településén – éveken át hatalmas területeken termelték a szőlőt a szilágysomlyói Silvania pezsgőgyár számára.
Az üzem azonban az 1990-es évek elején csődbe ment, ezért nem volt kinek értékesíteni a gyümölcsöt, így a szőlészet hanyatlásnak indult a térségben. A termelőszövetkezetek felszámolása is hozzájárult ehhez, a visszaszolgáltatott szőlősök gazdái közül ugyanis sokan nem rendelkeztek a szükséges szakértelemmel. Amint Ambrus Jánostól megtudtuk, európai uniós finanszírozású pályázatot is igénybe vettek a szükséges pénz előteremtéséhez. A borászat létrehozásához az Európai Vidékfejlesztési Alapból nyertek támogatást. Ez esetben a 2,7 millió euró összértékű projekt költségeinek körülbelül felét állta az Unió, a 2011-ben végrehajtott ültetéshez pedig a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségen keresztül bonyolított szőlőtelepítési támogatást vették igénybe, melynek összege hektáronként 13 850 euró.
A borászat megépítését és felszerelését a tervek szerint 2013 januárjáig befejezik. A szakértő elmondta: királyleánykát, rajnai rizlinget és pinot noirt telepítettek a gyár körül teraszosan kiképzett szőlősbe, melynek a legjavát használják majd pezsgőalapanyagként. Jobb évjáratokban csendes borokat is készítenek, azonban ez előreláthatólag nagymértékben függ majd a hőmérsékleti és csapadékviszonyoktól, mivel a környéken az időjárás eléggé kiszámíthatatlan.
„Minőségi italokat fogunk itt termelni, nem olcsó pezsgőt” – jelentette ki a szakember, aki szerint az értékesítés terén igen jók a kilátásaik, mivel – ellentétben a csendes borokkal – sem a romániai sem a magyarországi piac nem telített. Becsléseik szerint 2017-től kezdődően a kárásztelki borászatból évente 70 ezer palack tradicionális pezsgő, 50 ezer palack gyöngyöző bor, valamint 90 ezer palack csendes bor kerül majd ki. n Babos Krisztina
Negyedik alkalommal tartották meg a hétvégén az újborfesztivált Szilágyballán. A rendezvény keretében Fejér László a szőlő és a borok kultúrtörténeti szerepéről beszélt, Móré-Zsigmond Mihály Levente pedig arról, hogy a Leader- program milyen támogatási lehetőségeket nyújt a szőlőtermesztéssel foglalkozóknak. Serli Csilla borász, a krasznabélteki Nachbil borászat igazgatója kifejtette: annak ellenére, hogy az általa képviselt vidék fehér borairól ismert, az utóbbi időben kiváló eredményeket értek el a vörösborok terén is. Kiemelte a Nachbil Syrahja által elért sikereket, mely az erdélyi borverseny után a gyulafehérvári Aranyszőlő borversenyen majd a Kárpát-medencei Borversenyen is aranyérmet nyert. Demyén István, az Újborfesztivált elindító helyi kulturális egyesület vezetője elmondta: az 1500 lelkes, túlnyomó többségében magyarok lakta Szilágyballán egy borászati múzeum létrehozását is tervezik. |
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.