Fotó: Mihály Csaba
Túlterhelt az európai uniós tejpiac, és megszűnt a gazdák és fogyasztók közti bizalmi viszony, ezért is szükség van a gazdák összefogására – hangzott el többek között a hétvégén Székelyudvarhelyen megtartott nemzetközi tejhigiéniai, tejminőségügyi és tejvizsgálati konferencián.
2016. április 14., 12:492016. április 14., 12:49
Az Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete, a Gyulafehérvári Caritas és az udvarhelyi önkormányzat által szervezett rendezvényen Tánczos Barna szenátor arra mutatott rá, hogy megszakadni látszik a gazdák és a fogyasztók közti kapcsolat.
„Ezt a rendszert működtetni kell, hiszen egy ekkora piacon, egy ilyen hosszú értékesítési láncban nem lehet másképp cselekedni. A tejhigiénia azért ilyen fontos kérdés ma, mert a termelő már nem tud felelősséget vállalni a megtermelt tejért, hiszen megszakadt a kapcsolata a fogyasztóval” – fogalmazott a szenátor.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke kifejtette, az európai uniós tejkvótarendszer megszűnése idézte elő az ágazati válságot, ami nemcsak az itteni, hanem a nyugat-európai tejtermelő gazdákat is súlyosan érintette. „Noha a tömegtermelés szempontjából nem tudjuk felvenni a versenyt a professzionálisan szervezett országokkal, a minőség szempontjából lényegesen jobbak vagyunk náluk” – tette hozzá Jakab.
Mint mondta, a magyar kormány igyekszik támogatni a magyarországi gazdákat, hogy át tudják vészelni a mostani időszakot. Szerinte erre kell koncentrálniuk más államoknak is. Deák Ferenc, a magyar Földművelésügyi Minisztérium képviselője kijelentette, a magyar állatorvosi kar és az agrármérnöki szakma „szellemben mindig egy és oszthatatlan volt a Kárpát-medencében”.
„Ismerjük a talajt, az éghajlatot, az ökoszféra adottságait, az egyes mezőgazdasági ágazatok termelési hagyományait. Fontos és nagy versenyelőnyt jelenthet ez a 21. században, hiszen az elmúlt évtizedek gazdasági globalizációjának következményeként az élelmiszerlánc határokon átnyúló, rendkívül összetett infrastruktúrává vált” – magyarázta. Hangsúlyozta, az élelmiszerlánc-biztonság számos szakember együttműködését igényli, ahol az illetékes hatóság egyebek mellett a gazdára és a fogyasztókra is figyel.
Bunta Levente polgármester gondolatait Benedek Árpád Csaba alpolgármester tolmácsolta. Az elöljáró meggyőződését fejezte ki, hogy nem sok esélye van a vidékfejlesztésnek, amennyiben nem fognak össze a székelyföldi szakemberek, a mostani konferencián pedig kapcsolatteremtésre, illetve a meglévő kapcsolatok megerősítésére is lehetőség nyílik.
„Átalakul a hagyományos székely gazdálkodás, tehát nem fog létezni abban a formában, ahogy azt nagyszüleink művelték. El kell tudni igazodni abban, hogy az újításokból mit érdemes átvenni, mi válik be az itteni feltételek mellett. Ilyen körülmények között a szakmának nyomatékosítania kell, hogy a minőség a legfontosabb mind a termelő, mind a feldolgozó, mind pedig a vásárló szempontjából” – idézte a városvezetőt Benedek.
Ferenczy Ferenc nyugalmazott állatorvos, a konferencia egyik szervezője is a tejkvótarendszer megszűnésével járó problémákra hívta fel a résztvevők figyelmét. „A kutatások, a tudományos ismeretek, a szakmai tapasztalatok, a jövőbeni gondolkodásmód átadásával próbál a konferencia betekintést, eligazítást nyújtani a résztvevőknek” – fogalmazott Ferenczy.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!