Nem kérnek a politikából: Kárpát-medencei gazdák a génmanipuláció ellen

Az ötödik alkalommal megrendezett Orosházi Hagyományok, Ízek versenyén megtartott konferenciát követően a vajdasági, a bánsági, az aradi és erdélyi gazdák, valamint a Magyar Gazdák és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) vezetői megállapodtak abban is, hogy korlátozni kell a külföldiek földhöz jutását, és ki kell szorítani a mezőgazdasági termelésből a spekulációt, a spekulatív tőkét, termelésen, érték előállításon alapuló mezőgazdaságot kell teremteni.

A dokumentum további része szerint a térségben megindult a mezőgazdaságban „egy tőke- és vagyonkoncentráció, amely pénzügyi erejénél fogva politikai befolyást próbál szerezni magának. Emellett az érdekképviseletek párhuzamosan működnek, és politikailag elkötelezetté váltak”. Ezért a felek abban állapodtak meg, hogy szövetségek létrehozásával célszerű csökkenteni az érdekképviseletek számát országokon belül és országokat átívelően is.

A konferencián bejelentették, hogy a most aláírt megállapodás alapján törekedni fognak arra, hogy megalakuljon a Kárpát-medencei Gazdák és Termelők Szövetsége. „Nekünk a kiemelkedő minőségű, magas színvonalú és feldolgozottsági szintű termékek előállítása lehet a célunk. Ehhez a Kárpát-medence ideális terep termelési hagyományaiban, növényi kultúráiban, minden vonatkozásában egyaránt. Így tudjuk elérni, hogy a gazdák több jövedelemhez jussanak, a vidéki települések vitalitása növekedjen, és a megélhetést is biztosítsuk” – nyilatkozta a tanácskozást követően Fazekas Sándor magyar vidékfejlesztési miniszter. A készülő agrárstratégia szempontjából is a megélhetés biztosítását nevezte a legfontosabbnak.

„Minél többen boldoguljanak vidéken, a vidéki tájakat ne hagyják el a fiatalok, és a lakosságmegtartó képességet növelni kell, s ennek a célnak kell alárendelni az eszközöket is” – hangsúlyozta.
A miniszter ilyen eszközként említette a különböző pályázati forrásokat, a közös agrárpolitikában rejlő lehetőségeket és a jogszabályi változtatásokat.Utóbbira utalva kiemelte, hogy a helyi értékesítést, feldolgozást és pálinkafőzést, a falusi vendéglátást és helyi beszállítást korábban jogszabályok akadályozták, e problémát már elhárították. „Így a termelőnél marad az a haszon, ami korábban másokhoz került” – mondta egyebek mellett Fazekas Sándor. Az idei Orosházi Hagyományok, Ízek programra, amelyet a helyi gazdakör szervezett 180 pálinkafajtával neveztek a versenyzők, de több tucat szárazszalámi is indult az elsőbbségért, közel 20 csapat mérte össze tudását a kolbászkészítő versenyen.