Mintegy 300 ezer hektáron folyt biotermesztés Romániában

Az Öko-gazdálkodók Országos Szövetségének (Bio-Románia) év végi jelentése szerint Romániából főként a gabonafélék, az olajosmagvak, az erdei gyümölcsök, a gombafélék, valamint a tejből, mézből és a napraforgóolajból előállított termékek kerülnek a külföldi piacokra. A Romániában előállított bioélelmiszereken a gazdálkodók idéntől új csomagolócímkét használtak a termékeken, mely igazolja, hogy ellenőrzött biotermékről van szó.

Ez idáig a Romániában eladásra kerülő élelmiszerek mintegy egy százaléka kapta meg a biotermék minősítést. Tekintettel arra, hogy a világ bioterületének mintegy 22 százaléka az EU-ban található, nagy fejlődésnek számít, hogy Románia 2011-ben 300 000 hektár ökológiailag megművelt területtel rendelkezik, illetve ennyi területen folyt biotermesztés – mutatott rá Marian Cioceanu, a Bio-Románia igazgatója, aki szerint az ilyenfajta termelésbe bevont területek mérete évről évre fokozatosan növekszik.

A folyamatot lassítja, hogy hozzávetőleg két évbe kerül, amíg egy földterület megkapja ezt a minősítést. A nyilvántartott adatok szerint Romániában ellenőrzött biogazdálkodással megközelítőleg 10 ezer gazda foglalkozik. „A legnagyobb problémát még mindig az jelenti, hogy egyelőre nyersanyagot exportálunk, kész ökotermékekről még nem beszélhetünk. Ugyanakkor az is elgondolkodtató, hogy a Romániából származó nyersanyag a feldolgozást követően legalább négyszer olcsóbban kerül vissza a boltjainkba” – magyarázta Cioceanu, aki szerint a román kormány még mindig nem fektet hangsúlyt a biogazdálkodás támogatására.

Romániában a biotermékek piaca még az 1 százalékot sem éri el a teljes fogyasztáshoz viszonyítva. A mezőgazdasági minisztérium tervei szerint 2013-ig a piac értéke eléri majd az 5 százalékot, a biotermékek termesztésére használt terület pedig 750 ezer hektárra nő. A Nielsen piackutató vállalat 54 országban elvégzett felmérése szerint bioterméket minden nyolcadik romániai és magyarországi fogyasztó (13 százalék) szokott vásárolni, míg Európában átlagosan minden harmadik (35 százalék). A vásárlók zömének fő indoka, hogy a biotermékeket egészségesebbnek tartják, a nem vásárlást pedig a legtöbben azzal magyarázzák Magyarországon és másutt is, hogy e termékek túl drágák. A megkérdezett vásárlók 84 százaléka szerint a biotermékek egészségesebbek, 70 százalékuk úgy tartja, hogy bioélelmiszerrel elkerüli a növényvédő szereket és más mérgeket.

A vásárlók 53 százaléka úgy véli, a biotermékek mentesek a génmódosítástól, 48 százalékuk szerint ezek termelése kedvezőbb a környezet számára, 44 százalék pedig úgy gondolja, a vásárlással segíti a kistermelőket és a vidéki településeket. A vevők 31 százalékát az ösztönzi biotermék vásárlására, hogy helyes magatartásnak látszik, ugyancsak 31 százalék szerint ezek az élelmiszerek táplálóbbak. Tizenegy százalék adta azt a választ, hogy azért veszi e termékeket, mert helyteleníti a modern mezőgazdasági termelési módszereket.