2011. július 07., 08:522011. július 07., 08:52
A tárcavezető hivatkozik a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Szövetsége (LAPAR) által nemrég közzétett felmérésre, mely szerint az elmúlt év tavasza óta megkétszereződött a külföldi befektetők tulajdonába került romániai termőföldek száma. „Egy évvel ezelőtt még 500 ezer hektáron gazdálkodtak külföldiek, idén ez a szám egymillió hektárra duzzadt, és tudomásom van arról, hogy arab befektetők 4 millió hektárt vásárolnának meg a közeljövőben – magyarázta a Baconschi. – Aggasztó a jelenség, szigorítanunk kell a földvásárlásokra vonatkozó jogszabályokon, mivel a telekárak Romániában még mindig nagyon alacsonyak, törvényeink pedig túl engedékenyek.”
Az Európai Bizottság egyébként nemrég úgy döntött, 2014-ig fennmaradhatnak a külföldiek termőföld-vásárlási jogára vonatkozó korlátozások Romániában. Az Európai Unió végrehajtó testülete a döntést azzal indokolta, hogy Romániában nem teljes körű a tilalom a külföldiek földszerzésére. Brüsszel egyúttal azt ajánlotta Romániának: vegyen fontolóra konkrét intézkedéseket annak érdekében, hogy agrárpiaca jobban igazodjon a közelgő liberalizációhoz.
Magyarország egyébként elérte, hogy a bizottság 2017-ig meghosszabbítsa a földvásárlási moratóriumot. Februárban Valeriu Tabără mezőgazdasági miniszter bejelentette, Románia semmiképp nem kívánja enyhíteni a földvásárlásra vonatkozó korlátozásokat a külföldiek esetében, ezért Magyarországhoz hasonlóan kérni fogja a moratórium meghosszabbítását. „Románia mezőgazdasági adottságok szempontjából előkelő helyet foglal el a tagállamok ranglistáján, ezért számunkra alapvető kérdés a földek sorsa, a vásárlási moratórium pedig kiemelten fontos – hangsúlyozta a miniszter. – Célunk, hogy inkább arra buzdítsuk gazdáinkat, hogy szövetkezzenek, társuljanak, mert csak összefogással tudnak versenyképesek maradni a piacon. Határozottan tiltakozom a termőföldjeink eladása ellen, az agrárium fejlesztését célzó befektetéseket viszont támogatom.”
A parlament 2005 novemberében fogadta el a 312-es jogszabályt, amely 2007. január 1-jétől lépett hatályba, és meghatározza a külföldi állampolgárok ingatlanszerzési jogát Romániában. Ez a rendelkezés az uniós tagállamokban bejegyzett jogi személyekre is vonatkozik, amelyek székhelye Romániában található. Az EU tagállamainak állampolgárai, valamint a tagországokban bejegyzett jogi személyek, amelyek Romániában nem rendelkeznek lakhellyel, illetve székhellyel, 2012-től szerezhetnek tulajdonjogot építési telek felett. Mezőgazdasági földterületeket, valamint erdőket a külföldi állampolgárok csak 2014-től vehetnek tulajdonukba. Az 1998/54-es törvény hiányosságait kihasználva azonban a külföldi befektetők Romániában jegyeztek be jogi személyt, vagy társultak helyi cégekkel, ezáltal elhárult az ingatlanszerzési tilalom. A mezőgazdasági minisztérium úgy tudja, az elmúlt években a legtöbb földet az olasz üzletemberek vették meg – körülbelül 300 ezer hektáron gazdálkodnak –, őket követik a dánok 150 ezer hektárral, de osztrák, holland és német cégek is több száz hektáron gazdálkodnak.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!