Összefogáspárti új stratégia. Aranyosegerbegyi káposztatermesztő gazdaszövetkezet őszi betakarítása
Fotó: Makkay József
Jövő tavaszig kell kidolgoznia a bukaresti kormánynak az új romániai agrárstratégia alkalmazási előírásait, amelyek révén többek között az átalakuló pályázati rendszert szabályoznák. A Brüsszelben jóváhagyásra váró román agrárcsomag kapcsán eltérőek a vélemények. A gazdaszervezetek a nehezen kivitelezhető zöldítési programot kifogásolják, szakemberek szerint ugyanakkor az új agrárprogram helyzetbe hozná a családi gazdaságokat.
2022. november 04., 17:172022. november 04., 17:17
Kemény viták előzték meg a bukaresti mezőgazdasági minisztériumban október elején elkészült országos mezőgazdasági stratégia kidolgozását. Az Európai Bizottság valamennyi tagországtól bekérte a közös agrárpolitika alkalmazásáról szóló tervet, amelynek tartalmaznia kell az új uniós irányelveket is az úgynevezett „zöld mezőgazdaságról”.
A mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek szakminisztériumi egyeztetéseken részt vevő képviselői arra próbálták rávenni a bukaresti szaktárca vezetését, hogy további átmeneti időszakot alkudjon ki a román mezőgazdaság számára a zöldítési programok bevezetése terén. Az érdekvédelmi szervezetek szerint az uniós előírások alkalmazása igen nehéz helyzetbe hozhatja a romániai mezőgazdaságot.
Fotó: Veres Nándor
Az agrárminisztérium részéről nem sikerült részleteket megtudnunk az egyeztetésekről, arról, hogy mennyit sikerült beépíteni a programba a gazdák követeléseiből. Fazakas Miklós Maros megyei agrárvállalkozó, a Romániai Mezőgazdasági Egyesületek Szövetségének (LAPAR) alelnöke – aki részt vett a bukaresti tárgyalásokon – a Krónikának elmondta, hogy a legnagyobb gond a megfelelő tájékoztatás hiánya. „A Brüsszel által jóváhagyandó új agrárstratégia hamarosan életbe fog lépni. Minden ezzel kapcsolatos jövőbeni agrártámogatás ennek van alárendelve.
mekkora szántóterületre kötelező a zöldítési program, illetve mikortól kötelezik a termelőket arra, hogy csökkentsék a növényvédőszer- és műtrágyahasználatot. Ne ébredjünk arra, hogy a gazdák egy része emiatt nem jut területalapú támogatáshoz” – fogalmazott a Krónikának az országos gazdaegyesület erdélyi alelnöke.
Fotó: Pinti Attila
Az új agrárstratégia kapcsán sok a nyitott kérdés, amelyek közül a legkényesebb a vegyszerhasználat drasztikus, ötvenszázalékos csökkentése. A helyi mezőgazdaság számára ez azért nehéz ügy, mert az Európai Unió tagországai közül az elmúlt években a romániai agráriumban használták a legkevesebb műtrágyát és növényvédő szert, ennek ellenére minden tagországra – így a romániai mezőgazdaságra is – érvényes a vegyszerek kötelező ötvenszázalékos csökkentése.
A zöldítési program és a vegyszerek gyors leépítése még jobban csökkentené a nyugat-európai mezőgazdaságtól jelentősen lemaradt romániai agrárágazat teljesítményét, amit a gazda-érdekvédelem szerint uniós támogatásokkal sem lehetne kiheverni.
A mintegy ezer oldalon taglalt agrárstratégiában nehéz eligazodni. Könczei Csaba háromszéki mezőgazdasági szakemberrel, az RMDSZ parlamenti képviselőjével próbáltuk számba venni a fontosabb változásokat. „Az Európai Bizottság asztalán levő román agrárstratégia sarkalatos pontja egyértelműen a zöldítési program.
Ez egy nagyon összetett és nehezen kivitelezhető feladat – jelentette ki a Krónikának a honatya. – Ami nem csak azt jelenti, miként kell pihentetni a termőföldek egy részét, hanem a mezőgazdaságban használatos zöldtechnológiák mellett az energiaszükségletet is zöld-, azaz nap-, szél- és más hasonló típusú energiával kell előállítani, ami gyökeres átállást jelent. Komoly fenntartásaim vannak, hogy ez nyolc év alatt megvalósítható.”
Ki mint vet. Gondot okozhat a „zöld mezőgazdaságot” jelentő elvárás
Fotó: Pinti Attila
Könczei Csaba úgy látja, hogy az ukrajnai háború és a fenyegető élelmiszerválság miatt el kéne érni Brüsszelben, hogy a teljes zöldítési programot később léptessék életbe, de elismerte, hogy a helyzet mai állása szerint erre kicsi az esély.
Ugyanakkor az új agrárstratégia számos pozitívumot is tartogat, elsősorban a családi gazdaságok, a kistermelők számára. Könczei Csaba úgy látja, megtört a jég: komoly szándék van arra, hogy uniós pénzekből lehessen támogatni és korszerűsíteni a kisebb területen termelők gazdaságát. Ez elsősorban az erdélyi mezőgazdaság számára jó hír, ahol a domb- és hegyvidéken nagyon sok nehéz helyzetben levő kisgazdaság működik, amelyek kiemelt támogatás nélkül felszámolódnának.
Fotó: Veres Nándor
A képviselő szerint az új uniós agrárpályázatok meghirdetésekor tekintettel lesznek a kisebb falusi gazdaságokra is, amelyek alacsony standard termelési értékük miatt az elmúlt időszakban nehezen vagy egyáltalán nem nyerhettek el pályázatokat. Tervek szerint a családi gazdaságokat ötvenezer eurós összeggel támogatnák, ami komoly beruházási lehetőség a kisgazdaság számára.
„Számomra jelzésértékű, hogy az új agrárstratégia kiemelt figyelemmel kezeli a kis- és nagygazdaságokat egyaránt. Eddig főleg a nagyok rúghattak labdába. Az új elképzelés szerint a román mezőgazdaságban mindenkinek meg kell találnia a maga helyét” – fogalmaz a háromszéki politikus.
A mezőgazdasági pályázatok elbírálásánál jelentős előnyt élveznek a szövetkezeti tagsággal rendelkező gazdák. Míg a legtöbb nyugat-európai országban a szövetkezeteken kívül gyakorlatilag nem létezik mezőgazdasági élet – a legnagyobb farmok boldogulnak csupán szövetkezeti háttér nélkül –, Romániában nem népszerű a szövetkezeti törvény által ajánlott háromféle mezőgazdasági szövetkezeti forma.
Fotó: Beliczay László
Az utóbbi két-három esztendőben azonban ezen a területen is van elmozdulás. Elsősorban az agrárpályázatok miatt, azonban a termelők rájöttek, hogyha már van egy szövetkezetük, akkor azt érdemes működtetni. Könczei Csaba háromszéki példával szemlélteti, hogy míg 2020-ban húsz szövetkezet volt bejegyezve a megyében, jelenleg 42 működik.
A többféle próbálkozás egyértelműen abba az irányba mutat, hogy a gazdák összefogással lehetnek csak sikeresek. Ezt a célt szolgálják a legrövidebb értékesítési láncokat támogató agrárpályázatok is.
„Az új mezőgazdasági agrárstratégiának 2023. május 15-ig kell életbe lépnie, akkor hirdetik meg ugyanis az új földalapú támogatásokat. Miután a csomag visszaérkezik Brüsszelből, a kormánynak ki kell dolgoznia az agrárstratégia alkalmazási módszertanát, és csak ezután fogunk többet tudni arról, hogy a gyakorlatban hogyan működik majd.
– összegzett lapunknak Könczei Csaba háromszéki parlamenti képviselő.
Románia elküldte az Európai Bizottságnak (EB) a közös agrárpolitikára vonatkozó országos stratégiai tervét a 2023-2027-es időszakra – közölte szerdán Petre Daea mezőgazdasági miniszter.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!