Hideget és meleget is tartogat az új romániai agrárstratégia

Kemény viták előzték meg a bukaresti mezőgazdasági minisztériumban október elején elkészült országos mezőgazdasági stratégia kidolgozását. Az Európai Bizottság valamennyi tagországtól bekérte a közös agrárpolitika alkalmazásáról szóló tervet, amelynek tartalmaznia kell az új uniós irányelveket is az úgynevezett „zöld mezőgazdaságról”.

Ez többek között magába foglalja a műtrágyák és növényvédő szerek fokozatos csökkentését.

A mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek szakminisztériumi egyeztetéseken részt vevő képviselői arra próbálták rávenni a bukaresti szaktárca vezetését, hogy további átmeneti időszakot alkudjon ki a román mezőgazdaság számára a zöldítési programok bevezetése terén. Az érdekvédelmi szervezetek szerint az uniós előírások alkalmazása igen nehéz helyzetbe hozhatja a romániai mezőgazdaságot.

Az agrárminisztérium részéről nem sikerült részleteket megtudnunk az egyeztetésekről, arról, hogy mennyit sikerült beépíteni a programba a gazdák követeléseiből. Fazakas Miklós Maros megyei agrárvállalkozó, a Romániai Mezőgazdasági Egyesületek Szövetségének (LAPAR) alelnöke – aki részt vett a bukaresti tárgyalásokon – a Krónikának elmondta, hogy a legnagyobb gond a megfelelő tájékoztatás hiánya. „A Brüsszel által jóváhagyandó új agrárstratégia hamarosan életbe fog lépni. Minden ezzel kapcsolatos jövőbeni agrártámogatás ennek van alárendelve.

mekkora szántóterületre kötelező a zöldítési program, illetve mikortól kötelezik a termelőket arra, hogy csökkentsék a növényvédőszer- és műtrágyahasználatot. Ne ébredjünk arra, hogy a gazdák egy része emiatt nem jut területalapú támogatáshoz” – fogalmazott a Krónikának az országos gazdaegyesület erdélyi alelnöke.

Az új agrárstratégia kapcsán sok a nyitott kérdés, amelyek közül a legkényesebb a vegyszerhasználat drasztikus, ötvenszázalékos csökkentése. A helyi mezőgazdaság számára ez azért nehéz ügy, mert az Európai Unió tagországai közül az elmúlt években a romániai agráriumban használták a legkevesebb műtrágyát és növényvédő szert, ennek ellenére minden tagországra – így a romániai mezőgazdaságra is – érvényes a vegyszerek kötelező ötvenszázalékos csökkentése.

Ismerve a bukaresti agrárminisztert, Fazakas szerint kicsi az esélye annak, hogy a román minisztérium vezetője meg tudná védeni a gazdák érdekeit „a brüsszeli úthengerrel szemben”.

A zöldítési program és a vegyszerek gyors leépítése még jobban csökkentené a nyugat-európai mezőgazdaságtól jelentősen lemaradt romániai agrárágazat teljesítményét, amit a gazda-érdekvédelem szerint uniós támogatásokkal sem lehetne kiheverni.

A mintegy ezer oldalon taglalt agrárstratégiában nehéz eligazodni. Könczei Csaba háromszéki mezőgazdasági szakemberrel, az RMDSZ parlamenti képviselőjével próbáltuk számba venni a fontosabb változásokat. „Az Európai Bizottság asztalán levő román agrárstratégia sarkalatos pontja egyértelműen a zöldítési program.

Ez egy nagyon összetett és nehezen kivitelezhető feladat – jelentette ki a Krónikának a honatya. – Ami nem csak azt jelenti, miként kell pihentetni a termőföldek egy részét, hanem a mezőgazdaságban használatos zöldtechnológiák mellett az energiaszükségletet is zöld-, azaz nap-, szél- és más hasonló típusú energiával kell előállítani, ami gyökeres átállást jelent. Komoly fenntartásaim vannak, hogy ez nyolc év alatt megvalósítható.”

Könczei Csaba úgy látja, hogy az ukrajnai háború és a fenyegető élelmiszerválság miatt el kéne érni Brüsszelben, hogy a teljes zöldítési programot később léptessék életbe, de elismerte, hogy a helyzet mai állása szerint erre kicsi az esély.

Ugyanakkor az új agrárstratégia számos pozitívumot is tartogat, elsősorban a családi gazdaságok, a kistermelők számára. Könczei Csaba úgy látja, megtört a jég: komoly szándék van arra, hogy uniós pénzekből lehessen támogatni és korszerűsíteni a kisebb területen termelők gazdaságát. Ez elsősorban az erdélyi mezőgazdaság számára jó hír, ahol a domb- és hegyvidéken nagyon sok nehéz helyzetben levő kisgazdaság működik, amelyek kiemelt támogatás nélkül felszámolódnának.

A képviselő szerint az új uniós agrárpályázatok meghirdetésekor tekintettel lesznek a kisebb falusi gazdaságokra is, amelyek alacsony standard termelési értékük miatt az elmúlt időszakban nehezen vagy egyáltalán nem nyerhettek el pályázatokat. Tervek szerint a családi gazdaságokat ötvenezer eurós összeggel támogatnák, ami komoly beruházási lehetőség a kisgazdaság számára.

A területalapú alaptámogatás összege is nőne, ugyanakkor a zöldítési program részeként uniós források állnak majd rendelkezésre az átállás költségeinek csökkentésére.

„Számomra jelzésértékű, hogy az új agrárstratégia kiemelt figyelemmel kezeli a kis- és nagygazdaságokat egyaránt. Eddig főleg a nagyok rúghattak labdába. Az új elképzelés szerint a román mezőgazdaságban mindenkinek meg kell találnia a maga helyét” – fogalmaz a háromszéki politikus.

A mezőgazdasági pályázatok elbírálásánál jelentős előnyt élveznek a szövetkezeti tagsággal rendelkező gazdák. Míg a legtöbb nyugat-európai országban a szövetkezeteken kívül gyakorlatilag nem létezik mezőgazdasági élet – a legnagyobb farmok boldogulnak csupán szövetkezeti háttér nélkül –, Romániában nem népszerű a szövetkezeti törvény által ajánlott háromféle mezőgazdasági szövetkezeti forma.

Az utóbbi két-három esztendőben azonban ezen a területen is van elmozdulás. Elsősorban az agrárpályázatok miatt, azonban a termelők rájöttek, hogyha már van egy szövetkezetük, akkor azt érdemes működtetni. Könczei Csaba háromszéki példával szemlélteti, hogy míg 2020-ban húsz szövetkezet volt bejegyezve a megyében, jelenleg 42 működik.

A szövetkezeti háló megteremtésének fontos lépcsőfoka a bukaresti szakminisztérium által létrehozott Unirea üzletlánc, amely a kis- és közepes gazdaságok termékeit értékesíti.

A többféle próbálkozás egyértelműen abba az irányba mutat, hogy a gazdák összefogással lehetnek csak sikeresek. Ezt a célt szolgálják a legrövidebb értékesítési láncokat támogató agrárpályázatok is.

„Az új mezőgazdasági agrárstratégiának 2023. május 15-ig kell életbe lépnie, akkor hirdetik meg ugyanis az új földalapú támogatásokat. Miután a csomag visszaérkezik Brüsszelből, a kormánynak ki kell dolgoznia az agrárstratégia alkalmazási módszertanát, és csak ezután fogunk többet tudni arról, hogy a gyakorlatban hogyan működik majd.

– összegzett lapunknak Könczei Csaba háromszéki parlamenti képviselő.

Románia elküldte Brüsszelbe az agrárszektort érintő országos stratégiai tervét

Románia elküldte az Európai Bizottságnak (EB) a közös agrárpolitikára vonatkozó országos stratégiai tervét a 2023-2027-es időszakra – közölte szerdán Petre Daea mezőgazdasági miniszter.