Gazdaságos a kecsketartás

Kezdetben csak hobbiállatként tartottak három-négy kecskét otthon a ház körül, aztán – mert ízlett a családnak a tej meg a sajt is – lett 20, a tavaly pedig úgy döntött, másodállásban kecsketartással is megpróbálkozik, és vett még 80 állatot. Nem adta fel a rágcsáló- és féregirtással, fertőtlenítéssel foglalkozó cégét sem: napközben eleget tesz a megrendeléseknek, de egyre inkább a kecsketartás a meghatározó életforma számára.

Harapásnyi friss sajt

Balázs András szerződést kötött egy csíkszeredai tejfeldolgozóval: havi 2000 liter kecsketejet vásárolnak fel tőle, 1000 literből pedig maga készít sajtot, ordát, de néhány tíz liter tejre a városban is van rendszeres vevője. Kirándulók is gyakran megállnak egy harapásnyi szívesen kínált friss sajtra, és persze vásárolni – alig néhány száz méterre van ugyanis a székelyudvarhelyiek hagyományos majálisozó helye, a kerekerdei tisztás. A város közelsége ellenére éjszaka az autó akkumulátoráról működtetett világítás mellett őrzi a kecskéket, ebben féltucatnyi kutya is segít, mivel a farkasok igencsak kerülgetik a karámot, és medve is jár a környéken.

Szakmai szervezetekről nincs tudomása – Romániában létezik kecsketenyésztők egyesülete, 600 ezer körüli az országos kecskeállomány, és a kecsketartók világszervezetének egyik alelnöke is honfitársunk, Balázs András azonban sem állami, sem európai uniós támogatást nem kért és nem is kapott eddig. A kecskeállomány vegyes: főként helyi, parlagi kecskékből áll, de van néhány szánentáli és búr kecskéje is. Székelyudvarhelyhez legközelebb Szászrégenben van kecske- és juhkutató intézet, ahonnan fajállományt lehetne beszerezni, Balázs András azonban két környékbeli kecsketartó gazdától és Kovászna megyéből szerezte be az állatokat.

Állat-egészségügyi ellenőrzésre havonta többször is kijár egy technikus, a tej csíraszámára nem volt eddig panasz, pedig kézzel fejnek. „A tisztasághoz nem elég a fejőgép és a rozsdamentes edény, nem attól marad tiszta a tej. Hagyományos módon fejünk. Az állomány vegyes, az eltérő méretű tőgyek miatt nem is lehetne géppel fejni. Faedényeket használunk, de azokat mindennap kiforrázzuk és fertőtlenítjük is. A faedény előnye, hogy nem hűl le olyan hamar benne a tej, mint a rozsdamentesben. A tejet nem is kell felmelegítenünk sajtkészítés előtt, ezért olyan finom a sajtunk” – magyarázza Balázs András.

Termőre forduló munka

A kecsketej zsírosabb a tehéntejnél, összetételében a legközelebb áll az anyatejhez, ezért csecsemőknek is hígítás nélkül adható, de gyógyító hatását tüdőbetegségek, gyomorbántalmak esetén is kimutatták. Hiánycikk az európai piacon is, a tehéntejjel ellentétben például nincs kvótarendszer a kecsketejre, bármennyit lehet termelni belőle.

Ennek ellenére kevesen vállalkoznak kecsketartásra az állatok nyughatatlan természete miatt. A szegény ember tehenének is nevezett kecske tartása azonban Balázs András szerint gazdaságos. „Télen-nyáron kijárnak legelni, ezért feleannyi takarmánnyal kiteleltünk, mintha juhot tartanék. Éves átlagban két gidát lehet egy kecskére számolni, ezért nemcsak a tej, hanem a hús is jelentős bevételi forrás. A kecsketej literéért egy lejt fizet a tejfeldolgozó, a gidák húsáért húsvétkor 14 lejt fizettek kilónként. „Próbaév az idei, hiszen most fordul termőre az egyéves munkánk, de úgy látom, érdemes fejleszteni: növelem az állományt. Ha a környéken lenne legalább ezer tejelő kecske, akadna vállalkozó is, aki átállna a kecsketej feldolgozására. Ha kecsketejből készült termékeket gyártana, és nem keverné a tehéntejjel, mint most, jobb ára lenne a tejnek is. Ipari feldolgozásra azonban én nem vállalkozom, maradok itt a kecskék mellett. Nem adnám semmiért azt a szabadságot, amit a kecskék biztosítanak” – állapította meg Balázs András.