Elégedetlenek a Szatmár megyei zöldségtermelő gazdák

A határ menti települések lakosságának nagy része mai napig is kertészkedésből él, a legtöbb faluban ilyenkor valóságos kirakodóvásárt rendeznek a porták előtt. A forgalmasabb útszakaszok mentén kapható őstermelői zöldség egyébként jelentősen olcsóbb, mint amelyet a piacon vagy az élelmiszerüzletekben kapni.

Az elmúlt hetekben már a káposzta is kikerült az improvizált „standokra”, az idei szárazság miatt azonban jóval kisebb mennyiségben, mint az előző évben. A gazdák az idei terméshozamot megfelelően kialakított öntözőrendszerek és növényvédő szerek alkalmazásával javíthatták volna, ám az őszi piac alacsony árai és az érdeklődés hiánya miatt hasonló beruházások nélkül is komoly ráfizetéssel kell számolniuk.

Költséges munkálatok

Csáki Ferenc piskolti (Szatmár megye) termelő családja számára a kertészkedés, de főleg a káposztatermelés jelenti a megélhetést, a zöldségértékesítés azonban mára egyre nehezebben megy. „Ha több pénzt tudnánk befektetni, a terméshozam is nagyobb lenne, ám a mai piaci viszonyok mellett ez nem lenne kifizetődő” – számolt be a kisgazda. Csáki szerint az eredményes káposztatermesztéshez komoly öntözőrendszert kellene kiépítenie, amely biztosítaná az ideihez hasonló száraz nyarakon a növények optimális növekedéséhez szükséges vízmennyiséget.

„Az idén csak az alacsonyabb fekvésű parcellákban termettek nagy káposztafejek, a dombvidéken azonban apró, ám tömött fejek fejlődtek ki. „Ez a növény kimondottan vízigényes, nem tűri a szárazságot. Emellett levél- és műtrágyát, valamint többféle növényvédő szert kellene vásárolni és alkalmazni. Ez rengeteg pénzbe kerül, amely korántsem térülne meg” – magyarázta a piskolti gazda.

Idei termés tavalyi árban

A piskoltiak nagy része otthon árul, mások a nagykárolyi és szatmárnémeti piacra hordják áruikat. „Egyáltalán nem drágult az idén a káposzta, sőt még talán olcsóbb, mint tavaly ilyenkor. A stagnáló szezonár nem tesz jót a termelésnek. Ha nem lesz kinek eladni, komoly ráfizetéssel számolhatunk” – részletezte Erdős Imre kertész. Az őstermelő szerint az idei 70 banis kilónkénti ár mellett szinte még a káposzta önköltségi ára sem térül meg.

„A falu csaknem 90 százaléka kertészkedik, és éppen csak éldegélünk ebből a bevételből. Az idei 40–50 százalékos termés és a gyenge piac megviseli a gazdálkodókat” – panaszolta Erdős. A termelők visszasírják a rendszerváltás előtti időket, amikor még zöldség- és gyümölcsfelvásárló begyűjtőközpontok működtek a megyében, s így szemmel látható eredménye volt a munkájuknak.

„Manapság csak kis tételben viszik a zöldséget a magánszemélyek, és néha van egy-két viszonteladó, de ők se vesznek tetemes mennyiséget, mert nem tudnak túladni rajta. Szatmárnémetiben van egy nagybani értékesítő piac, ám ott sem kérhetünk többet a megszabott árnál” – számolt be tapasztalatairól Csáki Ferenc.

A szatmárnémeti piacon is szezonárunak számít a téli káposzta. A piaci standokon 1 lejt kérnek egy kiló savanyítanivalóért, ám ha valaki nagyobb tételben, zsáknyi mennyiséget vásárol, akár 80 banira is lealkudhatja a portékát. Egy műanyag zsáknyi gyalult káposzta 10 lejt ér.