Az agrártámogatási rendszer keretében jelenleg évente az EU kiadásainak 44%-át, vagyis 42,5 milliárd eurót osztanak szét. A szubvenciós rendszer a termelőknek egy minimális felvásárlási árat garantál és közvetlen kifizetéseket az ültetett növények után. Az új tagországok amúgy a csatlakozási szerződéseikben vállalták: a mezőgazdászoknak szánt támogatásokat fokozatosan vezetik be ezekben az államokban. Így a 2004-ben csatlakozott tíz ország, illetve a 2007-ben betársult Románia és Bulgária esetében a szubvenciók tíz év alatt érik el a régi tagországoknak folyósított támogatások szintjét.
Emiatt kérte az EU új tagállamai nagy része – a csúcstalálkozó előtt levélben, a brüsszeli tanácskozáson pedig szóban – az Európai Bizottságtól: a döntéshozók gondolják végig, elfogadható-e még az a megállapodás, amely szerint az új tagállamok gazdái kevesebb mezőgazdasági támogatást kapnak a régi tagállamokéinál. A találkozón az élelmiszerek árának drámai emelkedéséről, a helyzet megjavításának lehetőségeiről folytatott vitában egyetértés alakult ki abban, hogy növelni és ösztönözni kell a mezőgazdasági termelést. Lettországgal az élen az új tagállamok szerint az agrártámogatások elosztásánál éppen emiatt nem lehet különbségeket tenni a 27 tagország között. Szerintük egy nagyobb támogatás révén az új tagországok többet tudnak tenni a termelés felfuttatásáért, és a belső piacon keletkezett ellátási nehézségek leküzdéséért.
A Reuters hírügynökség belső forrásokra hivatkozva azonban azt jelentette, a régi tagállamok csak gesztusszinten tárgyaltak erről, de a szakértők szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy az új tagállamok átvigyék akaratukat, főleg, hogy ezeket az alapelveket a csatlakozási szerződések is tartalmazzák. Mirek Topolanek cseh kormányfő viszont ígéretet tett arra, hogy a kérdés nagyobb hangsúlyt kap 2009 első felében, amikor országa lesz az EU soros elnöke.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.