Fotó: Gecse Noémi
Sokszínű és tartalmas programokon vehettek részt a székelyföldi gazdák az első alkalommal megszervezett Csíkszéki Gazdanapok elnevezésű rendezvényen, amely a csíkszentsimoni Szent László Gyermekvédelmi Központ területén zajlott a múlt hétvégén.
2016. szeptember 29., 12:412016. szeptember 29., 12:41
A szakmai találkozókat, vásárt és gazdakonferenciát is magában foglaló rendezvényen részt vett Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke is, aki a záróünnepségen azt mondta, három napig dolgoztak, egyeztettek és programokat alkottak, amelyek révén megerősítették az együttműködést az országhatár két oldalán élő magyar gazdák között. Jakab a résztvevőket arra kérte, higgyék el, azon dolgoznak az anyaországban, hogy minden magyar igazán otthonra találjon a Kárpát-medencében.
Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke köszöntőjében a bizalom, az adott szó fontosságáról beszélt, arról, hogy vissza kellene térjenek azok az idők, amikor még elég volt egy kézfogás az ígéretek betartásához. Meglátása szerint, „ha lesz kellő bizalom, összefogás a gazdák részéről a mezőgazdaságban, az értékesítésben, a közös fellépésben, akkor ez a három nap nem volt hiába”. Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor megköszönte a magyarországi szakembereknek, hogy a barátság mellett rendszerint tudást és anyagi támogatást is kapnak a székelyföldiek. Hangsúlyozta, a hétvégi eseményhez hasonló rendezvények elsősorban a gazdák tudásának gyarapítása miatt fontosak, ilyenkor ugyanis nemcsak ünnepelni, hanem tanulni is van lehetőségük a környékbelieknek.
A rendezvény résztvevőinek volt miből válogatniuk: voltak, akik a kézműves vásárban időztek el, de rendszerint tele volt a sajtkészítők sátra, vagy az úgynevezett tanácsadók sátra is. Népszerűnek bizonyult a szarvasmarha-kiállítás is, amelynek keretében 16 állatot értékelt a szakmai zsűri, miközben Sólyom Gizella, a Hargita megyei állatnemesítő hivatal volt vezetője beszélt a fajták és felvonultatott állatok jellemzőiről. Mint a szervezőktől megtudtuk, mintegy negyven egyedre számítottak, de az utolsó száz méteren több gazda is visszamondta a részvételt.
A tanácsadók sátrában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési pályázatokat lebonyolító intézmények és szervezetek egész nap ingyenes tanácsadással segítették az érdeklődő gazdákat. A Kovászna megyei LAM Alapítvány munkatársa elmondta, habár az emberek is érdeklődtek, de a jelen lévő szervezetek között – Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés, Csík LEADER Egyesület – is elindult egyfajta kommunikáció, ami számukra is pozitív hozadéka az eseménynek. A Caritas munkatársa arról számolt be, hogy beszélgetésünkig tőlük elsősorban a gyógynövénytermesztésről érdeklődtek, miközben formális (akkreditált) és nonformális képzéseiket próbálták népszerűsíteni az eseményen.
A Csíkszéki Gazdanapon szakmai konferenciát is szerveztek, melyen többek közt a helyi termékekről, védjegyekről, a minőségbiztosításról, a tejtermelésről és -feldolgozásról is előadást tartottak. Továbbá a vadkárok, a vadkárbecslés, vadgazdálkodás, illetve a gazdaképzések is terítékre kerültek. Mindezek mellett az új agrártörvényekről, a határon átnyúló együttműködésekről és az agrártámogatások alakulásáról is informálták a jelenlévőket.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
szóljon hozzá!