„Úgynevezett földvásárlási hitelt kellene bevezetni, mely révén a gazdák megvásárolhatnák a bérbe vett területeket. Még mindig nem késő kidolgozni egy ilyen tervet. Nem elég, hogy a kormány mások akadályozásán dolgozik, azért is tenni kell, hogy támogassuk az itt élő termelőket, akik bizonyos feltételek mellett befektetnének a mezőgazdaságba” – mondta a volt román agrárminiszter.
Romániában 2014. január elsején jár le a külföldiek hétéves földvásárlási moratóriuma, a kormány azonban már hónapokkal korábban jelezte: az ország nincs felkészülve a termőföldpiac megnyitására. Leonard Orban európai ügyekért felelős miniszter már jelezte, erre a jelen helyzet szerint nincs lehetőség, mert – a 2004-ben csatlakozott országokkal ellentétben – az uniós szerződésébe nem építették be ezt a lehetőséget. „A tilalom meghosszabbításához módosítani kellene a csatlakozási szerződést, ez azonban akár két-három évig is eltarthat, és valamennyi tagországnak, európai intézménynek jóvá kell hagynia. Ezért úgy vélem, ez megvalósíthatatlan” – mondta a miniszter. Daniel Dăianu, a miniszterelnöki hivatal államtanácsosa úgy vélekedett: a moratórium kérdésében Romániának gyakorlatias és nem nacionalista érvek alapján kell döntenie.
Kelemen Atilla parlamenti képviselő, a mezőgazdasági szakbizottság tagja szerint a tilalmat mindenképpen meg kell hosszabbítani. „Már így is nagyon sok földet értékesítettek mindenféle zsebszerződésekkel” – mondta a Krónikának a szakember, aki szerint az alacsony ár az egyik fő oka annak, hogy a külföldiek szívesen vásárolnak romániai földeket. „Külföldön hatványozottan drágább a telek, mint Romániában, itt viszont a szegénység épp enynyivel nagyobb. Egyszer csak arra ébredünk, hogy a termőföldek jó része már külföldi tulajdonban van” – magyarázta Kelemen Attila. A honatya szerint az intézkedés a magyarlakta megyéket is érinti, illetve az erdélyi közbirtokosságokat, amelyek már mostanáig is túl sokszor döntöttek úgy, hogy jócskán áron alul túladjanak olyan földterületeken, amelyek több évszázada a közösségek tulajdonában voltak.
A Bánságban például tudomása szerint már több tízezer hektárnyi földet birtokolnak olasz, német és osztrák vásárlók, nemcsak „zsebszerződésekkel”, hanem a törvényi kiskapukat kihasználva. Ezek kiküszöböléséért egyébként Kelemen Atilla saját bevallása szerint sokat tett még a bizottság elnökeként is, ám bizonyos érdekek miatt a képviselők egy része nem támogatta a szigorításokat.
Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter a közelmúltban jelentette be, hogy a tárca hatástanulmányt készít arról, milyen következményei lesznek annak, ha liberalizálják a román termőföldpiacot.
Mint elmondta, jelenleg az ország termőterületének valamivel több, mint 8 százalékát használják külföldi állampolgárok, akik a törvényes keretek között, az országban bejegyzett cégek tulajdonosaiként vásároltak vagy béreltek területeket. A polgári törvénykönyv vonatkozó cikkelye leszögezi: romániai lakhellyel, a jogi személyeknek pedig romániai székhellyel kell rendelkezniük, ha romániai földterületet kívánnak megművelni.
A minisztérium adatai szerint 2011 végén a külföldiek birtokában levő földterület nagysága meghaladta a 700 ezer hektárt. Az első helyen az olaszok állnak 24,29 százalékkal, őket követik a németek (15,48 százalék) és az arabok (9,98 százalék). A magyarországiak 8,17, az osztrákok 6,13, a dánok és a hollandok egyaránt 2,4 százaléknyi romániai termőterületet művelnek meg, míg a törökök 0,78 százalékos arányban vannak jelen. A tárca szerint jelenleg 1500 és 2500 euró között mozgott egy hektár termőterület ára, ugyanakkor a kedvező helyeken levő földekért hektáronként 4000-5000 eurót is elkértek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.
Látogatottsági adatok