2012. január 26., 14:122012. január 26., 14:12
Az erről szóló uniós irányelv, amelyről a politikai döntés még 1999-ben született meg, idén január elsején lépett hatályba. A tagállamoknak tehát 12 évük volt arra, hogy gondoskodjanak az új rendszer zökkenőmentes bevezetéséről.
Az irányelv szerint a tojótyúkok immár kizárólag fészkelőhellyel, kapirgálótérrel és ülőrúddal felszerelt „feljavított ketrecekben”, vagy pedig alternatív rendszerekben tarthatók. A jogszabály előírja, hogy minden egyes tojónak 750 négyzetcentiméter területet kell biztosítani a ketrecben. Fészekládáról, alomról, ülőrúdról és karomkoptató eszközökről is gondoskodni kell, hogy a tyúkok kielégíthessék „biológiai és viselkedésbeli igényeiket”.
Az uniós végrehajtó testület csütörtöki közleménye hangsúlyozza: a kötelezettségeik teljesítését elmulasztó tagországok nemcsak az állatok jólétét veszélyeztetik, hanem a piaci versenyt is torzíthatják, hiszen a hagyományos ketrecek további engedélyezésével hátrányos helyzetbe hozzák azokat a vállalkozásokat, amelyek beruházásokat hajtottak végre, hogy megfeleljenek az új előírásoknak.
A mostani intézkedést követően az érintett tagállamoknak két hónapjuk van arra, hogy reagáljanak a kötelezettségszegési eljárás keretében kapott felszólító levélre. Amennyiben a válaszlépések nem kielégítőek, az Európai Bizottság úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld az érintett országoknak, amelyben arra szólítja fel őket, hogy újabb két hónapon belül hozzák meg az irányelv előírásainak betartásához szükséges intézkedéseket. Ha az a határidő is kielégítő megoldás nélkül telik el, az ügy akár a luxembourgi Európai Bíróság elé is kerülhet.
A romániai Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság tavaly decemberben közölte, hogy 2012 január 1-jétől tilos a 3-as kódszámmal jelölt, hagyományos ketreces tyúkoktól származó tojás forgalmazása.
Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.
Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.
A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.
A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.
A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.
Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.
Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.
Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.
Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.