Beteg a háromszéki burgonya

A hazai burgonyatermesztő megyék közül Kovászna az utolsó, ahol megjelent a kór, mondta a szakember. Mint mondta, idén Kézdivásárhely, Lemhény és Szentkatolna környékén rendeltek el karantént az év elejétől, a gazdáknak megtiltották az ott termesztett burgonya értékesítését, és azt, hogy a fertőzött földeken továbbra is krumplit ültessenek. A betegség elterjedését úgy próbálják megakadályozni, hogy a fertőzött földeken megtiltják a legeltetést, hogy az állatok ne terjesszék tovább a betegséget, ugyanakkor a mezőgazdasági gépeket kötelező lemosni használat után. Tamás Dénes elmondta, a beteg krumpli emberi fogyasztásra alkalmatlan, és takarmányként is csak főve használható.

A megyei növényvédelmi felügyelőség igazgatója szerint a burgonya gyűrűs rothadása vélhetően fertőzött vetőmag felhasználásával került a háromszéki termőföldekbe.

„A burgonyát egyre több betegség támadja meg. Ennek oka, hogy a háromszéki termelők nem tartják be a hároméves vetésforgót, sokan 18–20 éve kizárólag krumplit termesztenek, ezért a földjük elfáradt, és a termesztett növény állandóan betegségeknek van kitéve. Másik ok az, hogy a háromszéki gazdák nem mindig használnak minősített vetőmagot” – magyarázta a Kovászna Megyei Növényvédelmi Felügyelőség igazgatója.

Útlevél a burgonyának

Ezzel egy időben Tamás Dénes arra is figyelmeztetett, hogy idéntől növényvédelmi bizonylatot kell kiváltania annak a gazdának, aki a megyén kívül akarja értékesíteni a burgonyát. A növényvédelmi felügyelőség vezetője szerint megtörtént, hogy Temesvárról visszatérítették az egyik háromszéki nagytermelőt, aki egy teherautónyi burgonyát szállított bizonylat nélkül. A dokumentum kiváltásához a polgármesteri hivatalokhoz kell kérést benyújtani, amelyhez mellékelni kell a birtoklevél vagy a földbérleti szerződés másolatát. Kovászna megyében mintegy 8 ezer termelő értékesíti megyén kívül is a burgonyát, ezért nekik mihamarabb ki kell váltaniuk a bizonylatot, ha el akarják adni terményüket.

Mindenki krumplit termeszt

A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság tavalyi adatai szerint Háromszéken nincs olyan gazda, aki ne termesztene burgonyát, a terület viszont nagyon felaprózott. Kovászna megyében az elmúlt esztendőben 22 ezer hektáron több mint 13 ezer gazda termesztett krumplit, ebből csak 394 nagygazda. Szélesebb lebontás szerint: 128 gazda területe 1 és 10 hektár közötti, és 75-en rendelkeznek 50 hektárnál nagyobb krumplifölddel. Így Kovászna megyében egy átlagos parcella mindössze 2,4 hektáros. 2007-ben az országban évi 95 kilogramm burgonya volt az egy főre eső átlagfogyasztás, Háromszéken ennek a kétszerese. Így Kovászna megyében az évi szükséglet 250 ezer tonna, amiből 150 ezer tonna étkezési burgonya, és 100 tonna a vetőmag. Az elmúlt évben az aszály miatt 290 ezer tonnás volt Kovászna megye össztermése. Ami a szükséglet kielégítése után megmarad, eladják a háromszéki gazdák. A megyében azonban csupán ötezer tonna krumpli tárolására van lehetőség, ezért kénytelenek idő előtt megválni a terménytől, még ősszel, amikor pedig a legolcsóbban adható el. Tamás Dénes szerint a megoldás az lenne, ha a gazdák szövetkeznének. „Együtt nagyobb eséllyel pályázhatnának uniós alapokra, hogy megvásárolják a drága, korszerű technológiát és a jó minőségű vetőmagot, amely elengedhetetlen feltétele a nagyobb hozam megvalósításának” – mondta a szakember.