Az eddigi legnagyobb vidékfejlesztési támogatásra számíthatnak idén a gazdák. A februártól benyújtható támogatási igénylések keretében kiemelt fontosságot tulajdonítanak az üzemszerű farmokat alapító fiataloknak.
Egyre több Hargita megyei gazda rendelkezik törzskönyves állatállománnyal: míg 2013-ban közel ötven gazda több mint ezer állatára kérte a törzskönyveztetést, egy évvel később már közel 150 tenyésztő 4500 szarvasmarhája szerepelt a nyilvántartásban.
Az állattartó gazdák többnyire elégedettek az új helyen működő székelyudvarhelyi barompiaccal: néhányan ugyan nehezményezik, hogy esős időben nagy a sár, de remélik, aszfalt kerül a térre.
Bukarest után az erdélyi nagyvárosok a legélhetőbbek Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) összeállítása szerint.
A tejellenőrző program és az idéntől megpályázható úgynevezett prémiumtámogatás feltételeiről tájékoztatták szerdán a Hargita megyei gazdákat az Országos Pirostarka-tenyésztők Egyesületének képviselői.
A támogatásra való jogosultsághoz szükséges képzést is elvégezték már a Szatmár megyei gyümölcstermesztők, azonban hiába várják a telepítési program kiírását, a mezőgazdasági tárca nem lép.
Számos fejlődési esély kínálkozik a gazdák, valamint vidéki környezetben vállalkozásba kezdő személyek számára is a hamarosan megnyíló pályázati lehetőségek révén – számolt be a napokban a Hargita megyei tájékoztató körútján Tánczos Barna szenátor.
Az évszakhoz képest szélsőséges időjárási viszonyok egyelőre nem tettek kárt az őszi vetésekben, de nem használ a gabonáknak a nagy hőmérséklet-ingadozás.
Tavasszal lép majd hatályba az az új uniós jogszabály, amely minden tagállam számára lehetővé teszi, hogy saját hatáskörben tiltsa meg az uniós szinten egyébként engedélyezett génmódosított organizmusok (GMO) köztermesztését saját területükön.
Közel 3,7 milliárd lejt kölcsönöz a mezőgazdasági minisztériumnak a pénzügyi tárca a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) kérésére: az összegből a tavalyról elmaradt területalapú támogatást fizetik ki a gazdáknak.
Hosszabb időre kiható gazdasági hátrányt okozhat a romániai állattartók és a húsipari ágazat számára a kéknyelv-betegség megjelenése az országban – jelentette ki Nagy Péter Tamás mezőgazdasági államtitkár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A mezőgazdasági minisztérium 23 milliárd lejből – a bruttó hazai termék (GDP) 3,36 százalékából – gazdálkodhat a következő évben, jelentette be Daniel Constantin, az agrártárca vezetője.
A kormány már 2015 júniusában csökkentheti a húsipari termékek áfáját 24 százalékról 9 százalékra, amennyiben az államkassza bevételei ezt lehetővé teszik – jelentette be Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter.
Az uniós tagállamok nagykövetei megszavazták Brüsszelben azt a megállapodást, amely lehetővé teszi a tagországok számára, hogy gazdasági és társadalmi indokok alapján nemzeti hatáskörben lehessen dönteni a genetikailag módosított növények termesztéséről.
Idén is hagyományos módszerekkel vághatják le a házi sertést a gazdák, a hatóságok pedig nem rónak ki bírságot – közölte az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság vezetője.
Olcsónak ugyan nem mondhatóak a szőlészetben alkalmazott, a biogazdálkodás szabályait követő módszerek, azonban hatékonyak: idén például a kizárólag biotechnológiát alkalmazó krasznabélteki Nachbil borászat kitűnő minőségű alapanyagból dolgozhatott.
Várhatóan mintegy tízezer sertést vágnak le decemberben Hargita megyében, az állatok többségét háztáji körülmények között, hagyományos módszerekkel.
Sárgaságfertőzési hullám indult el a Hargita megyei Galambfalva községben az elmúlt hetekben: a székelyudvarhelyi kórházban jelenleg 14 személyt kezelnek májgyulladással, a szakemberek szerint azonban nem kell járványtól tartani.
Látogatottsági adatok