Rostás Szabolcs
2018. szeptember 19., 17:162018. szeptember 19., 17:16
2018. szeptember 19., 17:192018. szeptember 19., 17:19
Önmagában attól nem inogna túlságosan Liviu Dragnea PSD-elnök széke, hogy a kormányzó alakulat erdélyi szervezetének vezetői mielőbbi tanácskozásra szólították a pártvezetőséget, megbeszélendő a belső nézeteltéréseket.
Még azután sem érdemes előre inni a medve, jobban mondva a pártelnök bőrére, hogy az alakulat alelnökei és főtitkára nyíltan a távozását követelik a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD), valamint a képviselőház éléről. Hasonló elégedetlenségek valamennyi politikai alakulaton belül léteznek, éppen ezért a szociáldemokraták háza táján dúló vircsaftot sem lenne ajánlatos túldimenzionálni.
Bukarest főpolgármesterének, valamint a párt többi alelnökének (nem hivatalos források szerint pedig a területi elnökök többségének) nyíltan kifejezett kritikáján túlmenően egyre több jel utal azonban arra, hogy Románia legnagyobb pártján belül egyre többeknek lett elegük a Dragnea-féle irányvonalból, annak diktatórikus vezetői stílusából. Márpedig Romániának a házelnöki posztot is betöltő erős embere esetében nem indokolatlan diktátori elhajlásokat emlegetni, már csak a közelmúlt történelmi tapasztalatai alapján sem.
Bizonyára sokan emlékszünk, hogy Nicolae Ceauşescu pártfőtitkár külföldi ügynököket tett felelőssé az 1989-es temesvári népfelkelés kirobbanásáért, a diktátor szerint a rendszerváltó eseményeket külföldről irányították és pénzelték. Be is vetette a felkelők ellen a hadsereget és a belügyi alakulatokat. Kivégzése után, immár a posztkommunista Romániában Ceauşescu utódja, Ion Iliescu úgyszintén külföldi beavatkozást sejtet, amikor diákok és értelmiségiek tízezrei utcára vonulnak a kommunista restauráció ellen. Az eredmény a bányászjárás néven elhíresült ámokfutás.
Huszonkilenc év elteltével az aktuális bukaresti hatalom hasonló manipulációval operál. Liviu Dragnea megdönthetetlennek nevezett, ám eddig be nem mutatott bizonyítékokra hivatkozva állítja, hogy a román diaszpóra augusztusi kormányellenes tüntetését külföldről finanszírozták. (Vajon az számít ennek az alapvető bűnnek, ha a spanyolországi román a családi kasszából megfinanszírozza a hazautat?) Hasonló „bizonyítékok” támasztják alá azt az állítást is, miszerint a szociáldemokrata pártelnök ellen külföldi „elemek” kíséreltek meg merényletet.
Ezekből a hagymázas összeesküvés-elméletekből is kitűnik, hogy híres politikai felmenőihez hasonlóan Dragnea is a vesztét érzi, alakulata racionálisan gondolkodó politikusai és hívei számára pedig kezd egyre kínosabbá válni ez az ámokfutás. És mivel a jelek szerint a napjai meg vannak számlálva, ideje szurkolni, hogy a PSD elnöke kihúzza ígérete betartásáig, a magyar diákokat és tanítókat megalázó tanügyi rendelet visszavonásáig.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Balogh Levente
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Gazda Árpád
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
szóljon hozzá!