Rostás Szabolcs
2023. január 09., 20:032023. január 09., 21:52
2023. január 09., 20:032023. január 09., 21:52
Bár a koronavírus-járvány hál’ istennek Romániában is lecsengett, egyik „szövődményétől” – társadalmi, nem pedig egészségügyi értelemben – képtelenek vagyunk szabadulni. Ez pedig az összeesküvés-elméletek gyártása, ami ipari méreteket ölt ma is.
Bár a koronavírus-járvány hál’ istennek Romániában is lecsengett, egyik „szövődményétől” – társadalmi, nem pedig egészségügyi értelemben – képtelenek vagyunk szabadulni. Ez pedig az összeesküvés-elméletek gyártása, ami ipari méreteket ölt ma is. Olyannyira, hogy biztos egzisztenciát képes teremteni magának, aki felcsap konteóelemzőnek, -szakértőnek vagy mondjuk trénernek, elvégre manapság minden ágazatnak megvan a seregnyi tudora és mentora. Nos, ennek az iparágnak bőséges munícióval szolgált a Moldovai Köztársaság államfője azzal, hogy a hétvégén egynapos villámlátogatást tett Nagyváradon.
A 2020-as megmérettetésen hangsúlyos EU-párti politikájával mandátumot szerzett – nem mellesleg Moszkvához hű ellenfelét, Igor Dodon hivatalban lévő elnököt legyőzve – Maia Sandu ráadásul előre bejelentetlen magánlátogatást tett a bihari megyeszékhelyen. Hogy miért éppen a Körös-parti városba vezetett a Pruton túli ország elnökének útja, és nem mondjuk Craiovára, Temesvárra vagy Jászvásárra, miről tárgyalt a váradi polgármesterrel és a bihari tanácselnökkel, mi állhatott a kis kirándulás hátterében, önmagában valóban érdekes téma, pláne, hogy ezekre a kérdésekre a nyilvánosság a mai napig nem kapott kielégítő választ.
Na, ennek tulajdoníthatóan el is indult a spekulációs lavina arról, hogy a moldovai államfő 1. pénzügyi támogatásért érkezett, 2. orvosi kivizsgálásra jött, 3. szétnézett, hová telepíthetné honfitársait, ha Putyin Ukrajnához hasonlóan megtámadja a hazáját is. És az ehhez hasonlóan hihető, megalapozott elméletek sora még hosszan folytatható, elvégre tudjuk: az univerzumhoz hasonlóan az emberi fantázia is végtelen. Érdekes módon azt nemigen kifogásolta senki, mit célból keres fel egy idegen ország közméltósága „csak úgy” egy romániai települést, anélkül, hogy ehhez előbb Bukarestből engedélyt kérne. Holott a magyarországi magas rangú politikusok esetében ezek visszatérő motívumok a román közbeszédben.
A legmegmosolyogtatóbb teóriák azonban nem is a közösségi oldalakon vagy hírportálok kommentszekcióiban láttak napvilágot, hanem éppenséggel hírtelevíziók stúdióiban hangzottak el, internetes lapokban fejtegették „tekintélyes” elemzők. Mármost eme, az elmúlt években nem először lábra kapott „hírmagyarázatok” lényege, hogy Maia Sandu 2024-ben nem csak a moldovai, hanem a romániai államfőválasztáson is indulni kíván, esetleges győzelmével pedig létrejöhet a két ország – băsescui szóhasználattal élve: „a két román állam” – egyesülése.
Ami elméletben jól hangzik, különösen a nagyromán álmokat dédelgetők, a román–moldovai fúziót erőltetők táborában, a baj csak az, hogy nincs sok esély rá, ugyanakkor kivitelezhetetlen. Először is a „chișinăui vasladyként” emlegetett moldovai államfő eddig a legkisebb jelét sem mutatta annak, hogy szándékában állna Romániában is megpályázni az elnöki tisztséget, sőt az se mondható el róla, hogy a román egyesülést tűzte zászlajára. Nem mellékes körülmény, hogy idegen állam vezetőjeként a román alkotmányba ütközne a romániai államfőválasztáson való indulása, arról nem beszélve, hogy esélyei nem lennének számottevőek, ha – ad absurdum – mégis megméretkezne.
Arról nem beszélve, hogy az egyesülésnek a Prut baloldalán nincs többségi támogatottsága: a volt szovjet tagköztársaság lakosságának kevesebb mint a fele (egyes felmérések szerint 37, más kutatások szerint 42 százaléka) támogatja a fúziót, miközben Romániában népszerűbb ugyan az egyesülés eszméje, erősen kétséges azonban, hogy népszavazás esetén is támogatná-e a lakosság többsége. Nem szabad szem elől téveszteni ugyanakkor a jelenlegi geopolitikai helyzetet sem, az ukrajnai háború közepette az EU, tágabb értelemben a Nyugat kevésbé engedheti meg magának, hogy új frontot nyisson Oroszországgal szemben egy román–moldovai egyesülés jóváhagyásával, nem beszélve a Moldova által magának vindikált, orosz „békefenntartók” által benépesített transznisztriai szakadár terület jelentette gócpontról.
Szóval a téma amolyan gumicsontnál nem több. Mindazonáltal kiváló tünete a román „leadershipnek”, a politikában tetten érhető káderhiánynak, hogy milyen válságban szenved a Dâmbovița-parti közélet a hiteles, kompetens, az országot a nehéz időkben is irányítani képes vezetők terén. Annak a jele, hogy a többség nemigen vár megváltást a jelenlegi csúcspolitikusi kínálattól. Bár kevesebb mint két év van hátra a jövő évi romániai államfőválasztástig, a Cotroceni-palota „meghódítására” eséllyel pályázó román pártok egyelőre olyan kaliberű potenciális jelölteket képesek felsorakoztatni, mint Nicolae Ciucă, Mircea Geoană, Marcel Ciolacu vagy Dacian Cioloș. No és persze George Simion. Hát mit mondjunk, fényes perspektívák, jobbnál jobb választási lehetőség.
Akkor már mégis inkább Maia Sandu...
Nagyváradon töltötte a hétvége egy részét Maia Sandu moldovai államfő: a Pruton túli ország vezetője szombaton este a Tarom légitársaság bukaresti járatával érkezett a városba, majd vasárnap este szintén repülővel távozott.
Balogh Levente
Igencsak elrugaszkodik a valóság talajától, aki az EU-csatlakozásról szóló moldovai népszavazás eredményét úgy magyarázza, hogy azzal az ország végleg demonstrálta elköteleződését a nyugati integráció mellett, jókora csapást mérve ezzel a Putyin-rezsimre.
Makkay József
A román média keményen ostorozza a szerinte orosz befolyás alá került moldovai köztársaságbeli Gagauz Autonóm Tartomány szavazási eredményét. A gagauzok vajon miért nem szeretik a nagyromán jelöltet, és vele együtt az Európai Uniót?
Balogh Levente
A végén még az a szégyen éri a romániai lakosságot, hogy magyar és/vagy orosz áram és földgáz jön majd a falból.
Balogh Levente
Bár a román politikumban kétségkívül erős a konkurencia, Nicolae Ciucă liberális pártelnöktől senki sem veheti el az első helyet a hét legszánalmasabb és legröhejesebb kijelentéséért zajló versenyben.
Balogh Levente
Súlyos, de szükséges döntés volt: Izrael végül bevállalta a kétfrontos háborút az ország népét, államiságát fenyegető terrorszervezetekkel szemben.
Makkay József
Rekordokat dönt a román állam költségvetési hiánya. A túlköltekező kormány valahogy kihúzza a választásokig, de hogy utána mi lesz, arról csak rossz sejtések vannak.
Balogh Levente
A végén még oda lyukadunk ki, hogy Klaus Iohannis politikai jövője fontosabb Románia sorsánál.
szóljon hozzá!