2012. november 21., 09:192012. november 21., 09:19
És egy levélke várt a szélvédőn, melyben közölték: fel kell hívnom őket, hogy fizethessek büntetést, kártérítést, illetve díjat a bilincslevételi szolgáltatásért – összesen 150 lejt. Lehajoltam, hogy alaposabban megvizsgáljam a műszert, ami – csodák csodája – egyből engedett, így erőlködés nélkül lekaptam az egyébként csak fáradságos munkával levehető kütyüt. (Valószínűleg valamelyik elődöm már elvégezte rajta a szükséges rugdosást és feszegetést.) Szétnéztem, és hamar sikerült megállapítanom, hogy a kerékbilincs-lerakat az útszéli bokor mögött van – ott ugyanis találtam egy másik leszedett alkalmatosságot – így én is oda helyeztem a magamét. Mindezt annak biztos tudatában, hogy mindössze a jogaimat gyakoroltam, hisz akkoriban mondta ki egy kereset nyomán a bíróság, hogy az alkalmazott kerékbilincselési eljárás törvénytelen.
A postán újraküldött bírsággal később mégis megjelentem a hatóság székhelyén, gondolván, hogy mégiscsak jobb lenne felhajtás nélkül túlesni a dolgon, ott viszont közölték velem, hogy tulajdonképpen az eredeti összeg négyszeresével tartozom, mivel – és itt veszítettem el végképp a fonalat – a bilincs általuk történt leszedésének díja mellett meg is kell térítenem a műszer árát, mivel megrongáltam azt. Mérgemben bepereltem őket, de nem nyertem, holott ugyanarra a törvényre hivatkoztam, mint az, akinek korábban ez sikerült.
És bár azóta az elöljáró és az adóhatóság nyilvánosan elismerte, hogy a parkolóőrök tevékenysége lényegében hatósági visszaélésnek számít, és emiatt meg is szüntették a parkolási felügyeletet, mégis kaptam a napokban egy értesítőt arról, hogy kényszervégrehajtás alanya vagyok, akinek zárolták a bankszámláját mindaddig, amíg le nem sikerült szívni róla két (?!) bírság összegét. Nem tudom eldönteni, hogy a történtek a december 21-i világvégére tekintettel egy bonyolult, spirituális tanítást rejtenek-e számomra vagy egyszerűen csak annyi történt, hogy az illetékesek a fejük helyett megint azzal a részükkel gondolkodtak, melyen egyébként ülni szokás…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Látogatottsági adatok