2009. augusztus 17., 09:412009. augusztus 17., 09:41
Hasonló helyzetben van most az ország is. Miközben a kormány azt sem tudja, hogyan tömje be a költségvetésen éktelenkedő, egyre terebélyesedő lukat, ezért közalkalmazottak tízezreitől lesz kénytelen megszabadulni, vagy legalábbis a bérüket megnyirbálni, azzal próbálja nyugtatni a kedélyeket, hogy azért a beígért nyugdíjemelés meglesz, és a helyükön maradó költségvetési alkalmazottak fizetésére is meglesz a fedezet. A gond csak az, hogy minderre a fedezetet a Nemzetközi Valutaalaptól, illetve az Európai Uniótól kapott hitel jelenti, azaz tűzoltás zajlik. A kölcsön jó részét ugyanis feléljük, ahelyett hogy a gazdaság élénkítését, a vállalkozások fejlesztését szolgáló programokra fordítanák. Így aztán az adóbevételek is tovább csökkennek, ami ördögi kört jelent, hisz az elkövetkező öt évben a felvett hiteleket kamatostul kell majd visszafizetni – viszont azt senki sem tudja megmondani, miből sikerül majd a pénzt előteremteni, vélhetően még Traian Băsescu sem, két nagyfröccs után. Hogy mekkora a baj, és mekkora a kapkodás, jól jelzi, hogy a kabinet mindeddig példátlan leépítésekbe kezd, most már a helyi önkormányzatok szintjén is. Ami érthető, hiszen a közalkalmazottak mindaddig, amíg dübörgött a gazdaság, az egyik leginkább kedvezményezett rétegnek számítottak, olyan prémiumokat és juttatásokat kaptak, amelyekről a magánszektorban alkalmazott munkavállalók álmodni sem mertek. Nem szabad tehát csodálkozniuk, hogy a gazdasági helyzet drasztikus romlása nyomán az ő prémiumaikat és kiemelkedő béreiket nyirbálják meg először, illetve az ő soraikat ritkítják meg a takarékosság jegyében. Csakhogy nem lehet a jelenlegi, csődközeli helyzetért kizárólag az állami alkalmazottakat felelőssé tenni. A mostani helyzethez vezető döntéseket a válság választási kampány miatti elbagatellizálásáról, az osztogatásokról és a felelőtlen költekezésekről nem ők hozták. Az égő gyufát a szénaboglyába épp az dobta be, aki most a legigyekvőbb tűzoltó szerepében kíván tetszelegni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok