2008. november 18., 11:192008. november 18., 11:19
Másodszor, amikor azon kezdett gondolkodni, hogy a frissen szerzett köztársaságot egyebüvé költözteti. Nasíd ugyanis fura hely elnöke lett: az indiai szubkontinens egy olyan szigetországáé, amely még a térképeken is csak hellyel-közzel szerepel. Szó szerint, mert a mintegy ezer, zsebkendőnyi korallsziget pontos formáját majdnem lehetetlen atlaszba venni. Ráadásul állítja az elnök most már kár is lenne fáradni ezzel. A Maldív-szigetcsoport ugyanis a világ legalacsonyabban fekvő lakott szárazföldje, saccra úgy egy-két méterrel a tengerszint fölött. És a 350 ezer bennszülött szigetlakó egybehangzó véleménye szerint nálukfelé igenis számít a méret: az elmúlt száz esztendőben férfiarasznyit emelkedett a víz szintje a szigetek körül, és a globális felmelegedés felől fújó szelek szerint a következő százban újabb hatvan centivel kerül magasabbra a föveny. Vagyis valószínűsíthető, hogy az unokák öregebbje vizes lábbal ébred majd egy szép napon. Nasíd tehát közhírré tétette, hogy a turizmusból - az ország egyetlen bevételi forrásából - származó haszon egy részét félreteszik egy nagy zsákba, és amikor megtelt, új földterületet vásárolnak belőle valahol Ausztrália belsejében, vagy ahol jutányosan mérnek országot. Az elnöki intézkedés van olyan szokatlan, hogy sokféleképpen lehessen kommentálni. Egyesek még veszekedettebb tempóban lóbálják a vészharangot, s hirdetik, hogy addig rontjuk amink van, amíg rövid időn belül már nem lesz mit. Mások azt mondják, a katasztrófa hírével Nasíd csak még több kövér európait próbál a szigetére csalni. Harmadikok szerint ez az egész nem több mint népboldogító, populista propaganda, a szigeteken ugyanis a lagúnák ötcsillagos üdülőparadicsomokat választanak el a bennszülöttek halászkunyhós nyomorától. Negyedikek jelképerejű gesztust emlegetnek. Ötödikek megvonják a vállukat azzal, hogy mi közük nekik egy távoli, amorf világ ügyes-bajos dolgaihoz. Nehéz eldönteni, ilyenkor kinek van igaza. De emelkedő tengerekben mindnyájunknak volt, és lesz is még része. Világválságban felmegy a parafa ára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Látogatottsági adatok