2008. november 18., 11:192008. november 18., 11:19
Másodszor, amikor azon kezdett gondolkodni, hogy a frissen szerzett köztársaságot egyebüvé költözteti. Nasíd ugyanis fura hely elnöke lett: az indiai szubkontinens egy olyan szigetországáé, amely még a térképeken is csak hellyel-közzel szerepel. Szó szerint, mert a mintegy ezer, zsebkendőnyi korallsziget pontos formáját majdnem lehetetlen atlaszba venni. Ráadásul állítja az elnök most már kár is lenne fáradni ezzel. A Maldív-szigetcsoport ugyanis a világ legalacsonyabban fekvő lakott szárazföldje, saccra úgy egy-két méterrel a tengerszint fölött. És a 350 ezer bennszülött szigetlakó egybehangzó véleménye szerint nálukfelé igenis számít a méret: az elmúlt száz esztendőben férfiarasznyit emelkedett a víz szintje a szigetek körül, és a globális felmelegedés felől fújó szelek szerint a következő százban újabb hatvan centivel kerül magasabbra a föveny. Vagyis valószínűsíthető, hogy az unokák öregebbje vizes lábbal ébred majd egy szép napon. Nasíd tehát közhírré tétette, hogy a turizmusból - az ország egyetlen bevételi forrásából - származó haszon egy részét félreteszik egy nagy zsákba, és amikor megtelt, új földterületet vásárolnak belőle valahol Ausztrália belsejében, vagy ahol jutányosan mérnek országot. Az elnöki intézkedés van olyan szokatlan, hogy sokféleképpen lehessen kommentálni. Egyesek még veszekedettebb tempóban lóbálják a vészharangot, s hirdetik, hogy addig rontjuk amink van, amíg rövid időn belül már nem lesz mit. Mások azt mondják, a katasztrófa hírével Nasíd csak még több kövér európait próbál a szigetére csalni. Harmadikok szerint ez az egész nem több mint népboldogító, populista propaganda, a szigeteken ugyanis a lagúnák ötcsillagos üdülőparadicsomokat választanak el a bennszülöttek halászkunyhós nyomorától. Negyedikek jelképerejű gesztust emlegetnek. Ötödikek megvonják a vállukat azzal, hogy mi közük nekik egy távoli, amorf világ ügyes-bajos dolgaihoz. Nehéz eldönteni, ilyenkor kinek van igaza. De emelkedő tengerekben mindnyájunknak volt, és lesz is még része. Világválságban felmegy a parafa ára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Látogatottsági adatok