Míg a város szerencsésebb fertályain a magnólia virágzása jelenti a tavasz végleges megérkeztét, a lakónegyedben ennél sokrétűbb, minden szempontból színesebb és változatosabb jelei vannak az évszakváltásnak.
2013. április 23., 19:072013. április 23., 19:07
Épp egy hete örülhettem annak, hogy a hálószobaablak alatti kis cserje hófehér virágba borult, és a szomszédból, az óvoda udvaráról is habos rózsaszínbe burkolt ágaikat nyújtogatják a kerítésen át az utcára a fák, s már a tömbház vén őrzői, a két nagy gesztenyefa is kieresztette zsenge leveleit.
A gesztenyék árnyékában eljött a szüret ideje: a szomszédok learatták a pillepalack-ültetvényt, egyértelmű jelét adva, hogy nemcsak megérkezett a kikelet, de nem is akármilyen kikelet, mert egy évvel ezelőtt, amikor a paneltövi kiskertet kialakították, még csak feltételezhettük, hogy a félbevágott és földbe dugott, ötliteres flakonok valamiféle palántákat rejtenek, idén viszont már a virágokat teljes pompájukban a panellakók elé tárták. Mondjuk annyira nem pompázatosak, inkább szerencsétlenek, sőt egyik-másik egyévnyi palack alatti megbúvás után sem igen látszik ki a földből, de arra éppen jók, hogy a vasárnap délelőtti sörmámorban kártyázó szomszédok szemét gyönyörködtessék.
Vasárnap délelőttöt mondtam? Hadd vonjam ezt hamar vissza. Vasárnap délelőtt a panelház tövében kártyázni nem kunszt. A mi palackültető, girbegurba drótkerítést fehérre meszelő szomszédaink erre a performanszra bármelyik napon képesek. Innen is világos, hogy már legalább két hete megjött a tavasz, hiszen épp amióta olyan kellemesen langyos a levegő, én kizárólag csukott ablaknál tudok írni, mert a sörtől és a kártyaveszteségtől egyre csalódottabb játékosok már reggel tízkor biztosítják a városi léthez szükséges zajártalmat, és nem is hagyják abba, amíg le nem megy a nap. Erről persze azt gondolhatnánk, hogy amint besötétedik, eljön az áldott csend, de ha ez így lenne, honnan tudnám, hogy megjött a tavasz? A kései órákban megérkezik a váltás a játszótér padjain helyet foglaló, tíz-tizenöt fiatal képében, akik napközbeni elődeiket mindenáron le akarják pipálni zajongás dolgában. De sebaj: erőt ad a gondolat, hogy majd a nyár elmúltával, a fagyok beálltával már én is nyugodtan dolgozhatok és alhatok nyitott ablakkal.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
szóljon hozzá!