2013. március 22., 08:282013. március 22., 08:28
Ha visszapergetem a magyar–román sportvetélkedések, különösen a labdarúgómeccsek eddigi történéseit, ez mindig így is volt, csak néhányan és néhányszor próbáltak meggyőzni arról, hogy azért kell Románia csapatának drukkolni, mert román kenyeret eszünk. Erről még annyit, hogy amikor magyar sportolók is tagjai valamely, Romániát képviselő válogatottnak – lásd a jégkorongozókat –, nos akkor szoktunk olyan tudathasadásos helyzetbe kerülni, amelyet csak mi érzünk és értünk.
S ha visszapergetem például a magyar–román focimeccsek lapjait, bizony látnom kell, hogy meglehetősen gyakran vizsgázott bukásra sportszerűségből s emberségből egyik vagy a másik fél kisebb-nagyobb része. Budapesten voltak megrongált romániai rendszámú kocsik, aztán bukaresti, majd budapesti füttykoncertek a himnuszok alatt, aztán ama augusztusi meccs Izraellel, amelynek a következménye a nézők nélküli Thália. Újabban pedig magyarzászló-égetés, s ki tudja, hogy mi lesz erre a pesti válasz.
S ki tudja, hogy arra majd mi lesz ősszel a bukaresti válasz és egyben a labdarúgó-Európa- és világszervezeteké is, ha egyáltalán egyforma mércével próbálnak rendet teremteni a lelátók megvadult szektoraiban. Régi és hiú álmom, hogy egyszer majd úgy mehetünk magyar–román vagy román–magyar focimeccsekre, hogy miként a jégkorongvébéken vagy olimpiai játékokon szokás, ki-ki úgy és olyan nyelven és zászló alatt biztathatja az övéit, hogy az a mellette, mögötte, előtte ülő, álló, drukkoló másikat nem zavarja, és nem sérti.
És fordítva. Emberek, ez s a majdani újabb magyar–román labdarúgó- mérkőzés – a brazíliai vébéjegy reményében és jegyében – elsősorban a sportról szól. Még akkor is, ha nehéz előzményektől terheltek. Mert itt nem az a kérdés, hogy ki kezdte, hanem az, hogy ki hagyja abba elsőként. Emberek, nem volna jó elbukni az újabb vizsgát. A pályán sem, a szélén sem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Látogatottsági adatok