2009. június 26., 11:452009. június 26., 11:45
Az eset állítólag egy üzemi nőnapi ünnepségen történt, amikor az egyik magyar kolléga arcátlan, folytatólagosan elkövetett provokációval gyalázta a szlovák nemzetet: magyar népdalokat énekelt. Erre a példátlan impertinenciára nem is lehet más választ adni, mint amit a derék Janko adott: kiütötte az irredentát. A gesztus érthető, hiszen köztudott, hogy például az Az a szép, az a szép kezdetű dal tényleg pusztító erejű magyar fegyver, amely komoly veszélyt jelent bármely utódállam területi épségére nézve.
Persze tény, hogy a Slota-féle cizellált lelkek adottságaiknál fogva más úton nem igazán juthatnak sikerélményhez: szimfóniát komponálni vagy regényt írni nem tudnak, de még a festészet terén sem képesek a pont-pont-vesszőcske fázison tovább lépni. Ezért olyan tevékenységi kört választanak, amelyben tényleg kiemelkedőt tudnak alkotni: más nemzet tagjait bántalmazzák vagy gyalázzák, lehetőleg főállásban. Tessék csak megnézni az interneten keringő Slota-videókat: tökélyre fejlesztette a technikáját.
Egyszerű halandó bizonyára még hosszas gyakorlás után sem tudná úgy elhajtani a magyarokat az édesanyjukba, hogy közben alig forog a nyelve, és egyszerre kell arra koncentrálnia, hogy ne ejtse ki a kezéből a konyakospoharat, és legalább kapaszkodva ülve bírjon maradni a sörkert padján. Nem csodálkoznék, ha a következő lépés az lenne, hogy Slota a meleg büszkeség napja mintájára meghirdeti a szlovák büszkeség napját, amelynek az a lényege, hogy mindenki felpofoz egy magyart, erősítendő a nemzeti érzületet.
Csak hát az a tragédiája ennek a nagy embernek, hogy még saját nemzettársai sem bírják értékelni a géniuszát, ezért aztán meg kellett érnie azt a szégyent, hogy az EP-választáson pártja, az SNS fele annyi szavazatot kapott, mint a magyar szervezet. Ezt pedig egy magára valamit is adó nemzetvédő tényleg nem képes konyak nélkül kibírni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok