2009. szeptember 23., 11:452009. szeptember 23., 11:45
Arra a következtetésre jutottam, hogy a főbűnös az ócskavas-kereskedő, mert beveszi az olyan tárgyakat is, amelynek származása egyértelműen kikövetkeztethető. Egyik fővárosi hírcsatorna munkatársai kerestek fel a napokban egy ócskavaslerakatot rejtett kamerával. A tulajdonosnak a szeme se rebbent, mikor a riporter érdeklődni kezdett, hogy beveszik-e a vasúti síneket.
Hogyne, jött a válasz, már van vagy száz méter nálam. 55 bani egy kiló vas, 1 lej a réz. A lerakat környékén téblábaló „áruszállítók” is oktatják a riportert: most hoztam be 200 méter vasúti sínt, ha nem lát senki, gyerekjáték beszerezni. S így tolvajéknak szabad a pálya, visznek mindent, ami vas vagy legalább hasonlít hozzá, nem számít, csak minél nagyobb, nehezebb legyen.
Már külön üzletággá fejlődött a fémtolvajlás, hetente lehet látni/hallani/olvasni mindenféle érdekességről: a lengyelek tankot loptak, amit daruval és traktorokkal vontattak el egy katonai gyakorlótérről, Magyarországon Antall József miniszterelnök bronzszobrát lopták el kétszer is, de Európa-szerte népszerű a vasúti sín-, rézkábel-, síremlék-, csatornafedél-, haranglopás és bármilyen más közterületi fémberendezés.
A tény, hogy meg se gondolják, milyen következményekkel járhat egy vasúti síndarab ellopása, már meg se tud botránkoztatni. Hisz még az sem riasztja vissza a fémtolvajokat, hogy 18 év börtönt lehet kapni egy ilyen tettért. Az sem volt elég jó példa, amikor februárban Konstancán lelőttek egy fémtolvajt a rendőrök, vagy mikor Nagyváradon márciusban meghalt egy nő, aki fémdarabok után kutatva túl mélyre ásott, és betemette egy nagy adag föld.
Inkább idejében megtanítják a gyerekeket a szakma titkaira, s elküldik őket templomba ócskavasért, ahogy történt, a besztercei evangélikus templomban. Az úgyis elég régi épület. Mondjuk annyit még csatolhattak volna a tananyag mellé: a templomot azért nem kell felgyújtani, mert a kultúrarombolásért senki nem fizet. Még…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok