Restitúciós maszkabál

A köntös részben új, a reflexek változatlanok: nagyjából így lehetne összefoglalni azt a kormányzati nekibuzdulást, amelylyel a visszaszolgáltatások folyamatát igyekeznek újra menetirányba állítani.

2013. április 17., 21:222013. április 17., 21:22

Jelentős mértékben azért, mert erre Románia április végéig kapott haladékot Strasbourgtól. Változatlan az is, hogy az államkassza kong az ürességtől, a 40 ezerre becsült kártérítési igény kielégítésére a teljes évi költségvetés sem lenne elegendő.

Ezt a problémát ugyan elnapolni látszik a törvénytervezetnek az a passzusa, miszerint csak 2017-ben kezdenek fizetni a természetben már vissza nem szolgáltatható ingatlanok igénylőinek, de a megoldás aligha nyeri el az európai fórumok tetszését. A helyzet ugyanis kísértetiesen hasonlít az Oltchim-privatizáció körüli „bohócfesztiválra”, amelynek keretében Dan Diaconescu egyfajta strómanként valósította meg a folyamat elindításának uniós elvárásokhoz igazított kezdetét. Victor Ponta leszögezte: újabb restitúciós igényeket már nem fogadnak el, az elmúlt 23 év elegendő volt az igények beterjesztésére. Csakhogy az elmúlt években sok elem került napvilágra, amelyek a folyamatot átszövő korrupciót bizonyítják. Ára volt a prioritások megállapításának, mint ahogy annak is, hogy formai hibák milyen mértéke fölött hunynak szemet a döntéshozók. Így fordulhatott elő, hogy a jóváhagyott kárpótlási kérelmek 80 százalékánál hiányzott az örökösödési bizonyítvány.

Az ingatlanspekulánsok életét némileg megnehezíteni látszó, új elképzelések értékét azonban nagyban csökkentik, hogy a román államnak nem is annyira az államosított magántulajdon visszaszolgáltatása jelent gondot, sokkal inkább az egyházi ingatlanok restitúciója. A folyamatot nem csak az lassítja, hogy ezen épületek többségében működő állami intézmények tevékenykednek, amelyek józan időhatárokon belüli kilakoltatása, illetve megfelelő árszintű bérlése megint csak „elviselhetetlen” terheket ró a költségvetésre. A visszaszolgáltatás kiteljesítésének elhúzása ugyanis sokkal inkább elvi kérdés, hiszen minden kisebbségi-egyházi gyarapodás egyben a többségi állam vesztesége. Ezt a gőgöt igyekeznek nehezen áttekinthető pontrendszerek mögé rejteni.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 01., péntek

Mennyire esélyes a magyar–román közeledés?

Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.

Mennyire esélyes a magyar–román közeledés?
2025. július 29., kedd

Első az erdélyi magyarok érdeke

Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.

Első az erdélyi magyarok érdeke
Első az erdélyi magyarok érdeke
2025. július 29., kedd

Első az erdélyi magyarok érdeke

2025. július 25., péntek

Mainstream pártok, koalíciós botrányok, megszorítások és kommunista nosztalgia

Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.

Mainstream pártok, koalíciós botrányok, megszorítások és kommunista nosztalgia
2025. július 18., péntek

Trump a háborút választotta?

Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.

Trump a háborút választotta?
Trump a háborút választotta?
2025. július 18., péntek

Trump a háborút választotta?

2025. július 15., kedd

Székelyföld és a román futball agresszorai

Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.

Székelyföld és a román futball agresszorai
2025. július 14., hétfő

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig

Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig
2025. július 11., péntek

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?

Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?
2025. július 04., péntek

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!
2025. június 24., kedd

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?
2025. június 24., kedd

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével

A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével