2012. február 28., 08:302012. február 28., 08:30
A szolgáltató több kedves levelet írt a több száz lakásos közösségnek, amelyekből egyértelműen kiderült: hatalmas kegyet gyakorol, amiért télen nem hagy minket távfűtés nélkül, és ezért jobban tesszük, ha hálásan mosolygunk és hallgatunk, arról viszont ne is álmodjunk, hogy itt belátható időn belül akár csak langyos víz is folyik majd a csapból, mert hát az adósokat valamivel sakkban kell tartani.
Így esett, hogy valamikor októberben végképp betelt a pohár nálam, s három hónap lavórban mosakodás meg szülőkhöz fürödni járás után vásároltunk egy kis villanybojlert. Egy csapot átfordítottunk, és fityiszt mutattunk a világnak: kit érdekel, hogy a hőerőműtől csak hideg jön, van nekünk saját meleg vizünk! Úgy éreztük, mintha hirtelen a civilizációba csöppentünk volna vissza egy hosszú-hosszú sivatagi utazás után. Persze kicsit takarékoskodni kell a bojleres vízzel, mert keveset melegít egyszerre, például érdemes elzárni a csapot, miközben az ember a haját samponozza – de ennyi kényelmetlenséget megér az egész. Az első villanyszámlát szorongva vártuk, de kiderült: jelentéktelen összeggel kell többet fizetnünk újraolvasáskor, mint azelőtt.
A hideg víz mérőóráját azért minden hónapban leolvasta a házmester. A hideg és a meleg egymás mellett van – persze, az utóbbi meg sem moccant augusztus óta. Valamelyik hónapban, amikor óraleolvasás végett csengetett, még nevettünk is: hát persze, hogy a hidegvíz-fogyasztást regisztrálja most, ugyan mi mást? Januárban mintha kicsit dünnyögött volna az orra alatt a házmester, amikor felírta a rejtélyes számokat, de nem szólt semmit. Gondoltam, most vette észre, hogy bojlert vettünk, s irigykedik a lelkem. Van is mire! Hiszen ő maga nyár óta tejesüvegben mosdik, hacsak nem szerelt be maga is egy hasonló alkalmatosságot.
Az elmúlt szombaton azonban, amikor ismét a fürdőszobánkba lépett, hogy a vízfogyasztást lemérje, már nem állta meg, hogy meg ne jegyezze: érthetetlen, hogy miért nem ment előre egy centit sem a melegvíz-óránk! Hiszen a hőerőműnek megesett rajtunk a szíve, most már van meleg víz! December közepe óta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok