2009. október 22., 11:142009. október 22., 11:14
A kizárólag magyar nyelvű plakátokon hirdető Szabad Újság című hetilap ellen a nyelvtörvény megsértése miatt indított vizsgálat jelzi: Ficóék komolyan gondolják, hogy uniós tagállamként szembe kívánnak menni a különböző anyanyelvű közösségek civilizált együttélését szabályozó elvekkel, és a kisebbségeit elnyomó, egynyelvű és egykultúrájú nemzetállam 19. századi eszméjén alapuló fasisztoid jogszabállyal indítsanak kultúrharcot a felvidéki magyarok ellen.
A helyzet egyre veszélyesebb, mivel az ügyet képmutató módon csak a magyar és a szlovák félre tartozó vitaként kezelő brüsszeli illetékesek gyávaságát kihasználva Szlovákiának a román hatóságok képében máris akadt egy olyan szövetségese, amely – ha passzívan is, de – támogatja a magyarellenes jogszabály alkalmazásában.
Nehéz másként értékelni azt, hogy a hétvégén a Bihar megyei rendőrség hoszszas operatív előkészítést igénylő akció keretében akadályozta meg, hogy nagyváradi magyar fiatalok a nyelvtörvény miatt tüntessenek a Nagyszalontára látogató szlovák államfő ellen. Hiszen egy európai demokráciában a szabad véleménynyilvánításhoz való jog mindenkit megillet, főleg abban az esetben, hogy ha egy diszkriminatív intézkedés ellen kívánja fölemelni a szavát.
Azzal, hogy a román hatóságok ezekkel szemben inkább azt tartották fontosnak, hogy Gasparovic látogatása zökkenőmentesen folyjék le, egyúttal kiálltak a nyelvtörvény mellett is. Ezért ahelyett, hogy miközben Brüsszel a homokba dugja a fejét, azzal áltatnánk magunkat: a külföld velünk tart a vitában, most már tényleg aktívan és egységesen kell fellépnie a nemzetközi fórumokon a budapesti diplomáciának és a határon túli magyar közösségeknek a pozsonyi kormány és a román hatóságok túlkapásai ellen. Különben komoly esély mutatkozik arra, hogy az a bizonyos puska egyre többször és több helyen sül el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok