2009. október 22., 11:142009. október 22., 11:14
A kizárólag magyar nyelvű plakátokon hirdető Szabad Újság című hetilap ellen a nyelvtörvény megsértése miatt indított vizsgálat jelzi: Ficóék komolyan gondolják, hogy uniós tagállamként szembe kívánnak menni a különböző anyanyelvű közösségek civilizált együttélését szabályozó elvekkel, és a kisebbségeit elnyomó, egynyelvű és egykultúrájú nemzetállam 19. századi eszméjén alapuló fasisztoid jogszabállyal indítsanak kultúrharcot a felvidéki magyarok ellen.
A helyzet egyre veszélyesebb, mivel az ügyet képmutató módon csak a magyar és a szlovák félre tartozó vitaként kezelő brüsszeli illetékesek gyávaságát kihasználva Szlovákiának a román hatóságok képében máris akadt egy olyan szövetségese, amely – ha passzívan is, de – támogatja a magyarellenes jogszabály alkalmazásában.
Nehéz másként értékelni azt, hogy a hétvégén a Bihar megyei rendőrség hoszszas operatív előkészítést igénylő akció keretében akadályozta meg, hogy nagyváradi magyar fiatalok a nyelvtörvény miatt tüntessenek a Nagyszalontára látogató szlovák államfő ellen. Hiszen egy európai demokráciában a szabad véleménynyilvánításhoz való jog mindenkit megillet, főleg abban az esetben, hogy ha egy diszkriminatív intézkedés ellen kívánja fölemelni a szavát.
Azzal, hogy a román hatóságok ezekkel szemben inkább azt tartották fontosnak, hogy Gasparovic látogatása zökkenőmentesen folyjék le, egyúttal kiálltak a nyelvtörvény mellett is. Ezért ahelyett, hogy miközben Brüsszel a homokba dugja a fejét, azzal áltatnánk magunkat: a külföld velünk tart a vitában, most már tényleg aktívan és egységesen kell fellépnie a nemzetközi fórumokon a budapesti diplomáciának és a határon túli magyar közösségeknek a pozsonyi kormány és a román hatóságok túlkapásai ellen. Különben komoly esély mutatkozik arra, hogy az a bizonyos puska egyre többször és több helyen sül el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Látogatottsági adatok