2013. március 13., 06:182013. március 13., 06:18
A híresség egyébként feleségével együtt űzte az ipart, mindketten szép karriert csináltak és sok pénzt kerestek, a férfi azonban nemrég rádöbbent: nem jár istennek tetsző úton, ezért úgy döntött, visszatér a családi hagyományhoz, és – felmenőihez hasonlóan – elvégzi a teológiát, és az ortodox hit erősítésének és terjesztésének szenteli éltét.
Úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy egy bibliai idézet nyomán döbbent rá, hogy teste a szentlélek temploma, melyet nem szabad olyasmire használni, amit ő csinált 18 éven át. Bár sokan talán furcsállják a tervezett váltást, tulajdonképpen nincs ebben semmi megbotránkoztató.
Maga az érintett mondja el, hogy úgy véli, eltévelyedését – bár nem nézi jó szemmel – megbocsátja az Úr, főképp ha felcsap földi helytartói sorába, hogy így rohamtempóban tehesse jóvá elkövetett vétkeit. A show-bizniszben szerzett tapasztalatok pedig bizonyára jól jönnek majd az egyháznak, bár az ő teljesítményük sem lebecsülendő.
Gondoljunk csak a Moldvában tartott Szent Piroska-féle performanszra, amikor nagypénteken a hívek ezres (de az is lehet, hogy tízezres) sorokba fejlődve, hosszú órákon át nyomják-lökdösik egymást a múmia felé, hogy megcsókolhassák a lábát. Ilyenkor pedig a tévében kötelező módon mutatnak legalább három-négy elájult öregasszonyt (aki azért sem adja fel) meg legalább egy megszállottat, akiben a nyekurátu a szent frusztráló közelsége miatt kezd el az átlagnál hevesebben dühöngeni.
A szadomazo terén sem biztos, hogy túl sok tanulásra szorulnak a mindenható képviselői, emlékezzünk csak vissza arra az esetre, amikor – szintén a sátánnal vívott fáradhatatlan küzdelem során – egy fiatal, apácának állt lányt kúráltak át a másvilágra. Az akció egyébként sikeres marketinggel is párosult, hiszen nemcsak a sajtóvisszhangja volt nagy az esetnek, de film is készült a sztori alapján. És ha jól belegondolunk, miféle viszonyt folytat az ortodox egyház a mindenkori román politikai hatalommal, el kell gondolkodnunk azon, hogy valóban van-e mit tanulniuk a pópáknak az érkező új kollégától, vagy a pénzért és a befolyásért való prostituálódásban minden téren rápirítanak az egykori profira?
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.