Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Politikai játszmák a választóközönségnek

2019. augusztus 27., 20:362019. augusztus 27., 20:36

Minden bizonnyal létezik a romániai választópolgárok egy rétege, amelynek meggyőződése, hogy nyomós érvek vezettek a bukaresti balliberális koalíció felbomlásához, a 2016-os parlamenti választás előtt kötött politikai kényszerházasság már semmiképpen sem húzhatta tovább, és a távozást választó fél az ország érdekeit szem előtt tartva választotta a szakítást. Nem árt azonban, ha ezek a polgárok kijózanodnak/kiábrándulnak kicsit, és rálátást nyernek a hosszabb ideje lappangó, ám a hét elején kirobbant kormányválság valódi okaira.

Amelyek mögött nem egyebek húzódnak, mint vegytiszta (párt)politikai érdekek, választási kalkulációk. Ne feledjük, hogy a következő egy év során három megmérettetést – idén novemberben államelnökit, jövőre pedig helyhatóságit és parlamentit – rendeznek Romániában, az ezekre való felkészülés pedig minden egyebet felülír a politikai szereplők szempontjából.

Jól tudja ezt a mostani kormánykravál kirobbantásában oroszlánrészt vállaló Călin Popescu Tăriceanu is, aki belátta: az EP-választáson elszenvedett kudarc (az ALDE nem szerzett brüsszeli mandátumot), a kormányzati szerepből fakadó erodálás miatt mindenképpen meg kell szabadulnia a PSD jelentette ballaszttól, ha labdába akar rúgni a jövő évi megmérettetéseken. A tekintetben mégsem áll össze a kép, hogy miért mondott le hirtelen a szenátus elnöke a hőn áhított államfőjelöltségről, és sorakoztatta fel alakulatát egy függetlenként induló színész mögé, amikor az elmúlt hónapokban folyamatosan azt adta a szociáldemokraták értésére, mennyire neki kíván vágni a Cotroceni-palotáért rendezendő idei megmérettetéseknek. Meglehet, zsarolás áll a háttérben, valószínűleg azonban sohasem fogjuk megtudni, mint ahogy máig homály fedi, miért lépett vissza egy másik liberális politikus, Crin Antonescu a 2014-es államfőválasztáson való részvételtől, és hagyott fel a politizálással. Mindenesetre Tăriceanu „kiugrását” alaposan hitelteleníti, hogy az elmúlt években teljes mellszélességgel támogatta a jelenleg börtönbüntetését töltő Liviu Dragnea vezette PSD kártékony intézkedéseit, elsősorban az igazságszolgáltatás függetlenségének csorbítását célzó kezdeményezéseket. Nem beszélve a kormány gazdasági-pénzügyi kapkodásáról, amelynek kapcsán csak most, fél lábbal ellenzéki pozícióban hajlandó elismerni az ALDE elnöke, hogy nagy bajok vannak a nemrég kiegészítésen átment költségvetés körül…

A koalíció felbomlása és az ebből fakadó kormányválság első számú előidézője ugyanakkor egyértelműen a saját pecsenyéjét sütögető Victor Ponta. A kormányfői és a PSD elnöki posztjáról 2015-ben lemondani kényszerült politikus nagy lendülettel készíti elő a terepet politikai visszatéréséhez azóta, hogy a bíróság tavaly alapfokon felmentette a korrupcióval összefüggő vádak alól. Ennek érdekében kitartóan munkálkodik az EP-választáson elszenvedett történelmi vereségével, valamint Dragnea hűvösre kerülésével amúgy is meggyengült PSD szétverésén, hogy aztán az egykor általa irányított mamutpárt romjain létrejövő új politikai konstrukció élén visszakerüljön a Dâmbovița-parti politika élvonalába. Fontos viszont, hogy Ponta nem most akar hatalomra kerülni, legfontosabb célja a lehető legnagyobb esélyekkel indulni a 2024-es államfőválasztáson. De jelenleg ugyanígy egyetlen parlamenti pártnak sem érdeke átvenni a kormányrudat, ami a következő időszakban valószínűleg kiderül, amikor a Dăncilă-kabinet sorsának alakulása a parlament elé kerül.

Vitézkedjen a PNL bizalmatlansági indítvánnyal, fenyegetőzzön az USR előre hozott választásokkal, követeljék a kormány távozását bármilyen nagy garral a kisebb ellenzéki pártok, igazából egyiküknek sem áll érdekében a hármas választást megelőzően beülni a hatalomba. Arra játszhatnak rá, hogy hadd maradjanak – és erodálódjanak – átmenetileg kormányon a szociáldemokraták, Dăncilának az államfőválasztáson való borítékolható leszereplését, Klaus Johannis várható újrázását követően pedig majd csak össze lehet állítani egy ugyancsak átmeneti bábkormányt a parlamenti megmérettetésig. A lényeg: a politikai élet szereplői jól kikalkulált stratégiai játszmák és politikai érdekek mentén kidolgozott forgatókönyvek alapján játszanak majd a választóközönségnek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Balogh Levente

Balogh Levente

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ne az adófizető vigye el a balhét a felelőtlen költekezés miatt

A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.