2012. november 13., 10:292012. november 13., 10:29
A vámos beletúr, látszik, hogy babkávé van bennük.) – De ember, a papagáj nem eszik kávét! – Eszi, nem eszi, nem kap mást! Nagyjából erre a következtetésre jutottam ismerősömmel a minap hazafelé menet, aki épp azon dohogott, hogy politizálna, de nincs hogy. Színromán pártban ugyanis nem szívesen vállalna szerepet, a magyar szervezetek pedig nem az ő ízlése szerint valók. Merthogy legszívesebben a liberális pártban ügyködne, kiváltképp, ha ennek lenne magyar részlege is. De, sajnos, a mai romániai politikai életben szinte áthághatatlan akadálynak számítanak az etnikai korlátok.
Azt is felvetette: nem tartja kizártnak, hogy jobban járnánk, ha nem létezne magyar politikai képviselet, ha a magyar érdekvédelmi szervezetek kizárólag civilként működnének, nem lépve túl hatáskörüket, azaz nem folynának bele olyan ügyekbe, melyek nem érintik közvetlenül a közösséget. A magyarok pedig – önálló szekciókat alkotva vagy anélkül – a román pártok tevékenységében vennének részt, választásokkor pedig rájuk szavaznának. Egy darabig azt latolgattuk, hogy a lakosság 6–7 százalékát kitevő magyar közösség voksai érnének-e annyit a pártoknak, hogy igyekezzenek a kisebbség kedvében járni? Úgy véltük, valószínű, és egyetértettünk abban, hogy egy próbát megérne.
És ha az elkövetkező 10 évben nem 200, hanem mondjuk csak 150 ezer fővel csökkenne a magyarság létszáma, máris elmondhatnánk, hogy a modell sikeres volt. Nyilván ez csak elméleti felvetés, egyikünk sem gondolta komolyan, hogy tényleg kivitelezhető a kísérlet. Azt viszont nagyon szeretném, ha a magyar politikai képviselet végre a valós problémák felszámolására törekedne. Ha hatékonyan lépne fel az etnikai ellentétek ügyében, felszámolva a sok évtizedes (nagyjából az 1800-as évek második felétől kezdődő) uszítás szomorú eredményét, ahelyett, hogy elnyomott és hátrányos helyzetbe kényszerült enklávéként határozná meg magyar közösségünket. Mert nem öröktől fogva való és nem természetszerű a román–magyar ellentét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Látogatottsági adatok