2009. június 25., 11:122009. június 25., 11:12
A recept nem újszerű, a nagyvilágon sokan és sokszor alkalmazták. Gyaníthatóan sokkal többen és sokkal többször, mint ahányszor nyilvánosságra került. A recept tömören így fogalmazható meg: végy egy tekintélyes összeget az államkasszából, találj ki egy ürügyet, amelyre hivatkozva a pénzt odaadhatod egy megbízható cégnek. Utóbbi a látszat kedvéért produkál valamit, ami tizedannyiba kerül, mint amennyit fizettél, a pénz nagyobbik részét pedig a saját jutaléka levonása után befizeti a pártkasszába.
Esetleg, hogy még kevésbé legyen tetten érhető, nem is a pártkasszába adja, hanem fizeti a kampányban száguldozó pártautók benzinköltségeit, vagy a kampányrendezvények terembérleti költségeket, finanszírozza egyes könnyűzenei együttesek kampányfellépését stb. A recept persze csak úgy működik, ha a pénzt megbízható cég kapja. Ha versenytárgyalást szerveznek, a versenybe szálló felek beleköphetnek a levesbe.
1998-ban egy hasonló ügy felgöngyölítése adott szárnyakat Magyarországon a Fidesznek. A Tocsik Mártának ügyvédi sikerdíjként kifizetett horribilis összeg akkora felháborodást váltott ki a magyar társadalomban, hogy az ezt meglovagoló Fidesz könnyedén megnyerte a választásokat. Nálunk nem valószínű, hogy Mocia Iacob Ridzi ifjúsági és Nicolae Nemirschi környezetvédelmi miniszter ügye eléri a társadalom ingerküszöbét. Itt a nép belefáradt a korrupciógyanús ügyekbe.
Azt tapasztalta ugyanis, hogy egyiknek sem lesz soha semmilyen következménye. A politikusok rendre erősebbnek bizonyulnak az igazságszolgáltatási szerveknél. Talán azért is, mert a közfelfogásban is enyhítő körülménynek számít, hogy nem valakitől, hanem a közösből loptak, és az is, hogy nem maguk számára, hanem a párt számára tették. Így hát nem kell csodálkozni a korrupcióellenes harc eredménytelenségén. Az mindaddig csak szemfényvesztés marad, amíg el nem éri a pártfinanszírozások szintjét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok