2011. július 27., 09:332011. július 27., 09:33
Mindenki a megbékélés, a közeledés szükségességét hangsúlyozza, ami ésszerű is, ha végiggondoljuk, hogy az itt lévő kis országok csakis összefogással lehetnek képesek komoly érdekérvényesítésre, például az egyesült Európában. Komoly lépéseket is tettek ez ügyben, többek között a térség energiafüggőségének mérséklése érdekében megkezdődött a gáz- és az elektromos vezetékek összekötése, hogy egymást segítve könnyebben ellen tudjanak állni az országok a külföldi nyomásnak, a gázcsapok elzárása révén történő esetleges zsarolásnak. A közeledésnek azonban ahhoz, hogy hosszú távú lehessen a barátság, nem szabadna megállnia a gazdasági együttműködés szintjén. Csökkenteni kellene a nemzetek közötti történelmi feszültségeket is, ami mindaddig nem képzelhető el, amíg az elmúlt pár száz év eseményeit homlokegyenest más megvilágításban oktatják az egyes országokban.
Lehetetlen helyzeteket szül ugyanis az, hogy a magyarok által nemzeti hősként tisztelt történelmi személyiségeket a románok bűnözőknek tartják, a románok nagyjait pedig a magyarok tekintik gyilkosoknak. Nem kell sokat töprengenünk a példákon: itt van Avram Iancu mócvezér, akinek szobrokat állítanak, és akiről utcákat neveznek el annak ellenére, hogy a magyar történészek szerint tömegesen gyilkoltatott le ártatlan magyar civileket. Vagy említhetném Horthy Miklóst, akit általában zsidógyilkos náciként mutat be a román történetírás, holott eddigi olvasmányaimból azt szűrtem le, hogy a kormányzó a szélsőjobboldali eszméktől ugyanúgy irtózott, mint a szélsőbaloldaliaktól.
Ezen pedig csak úgy lehetne segíteni, ha az igazságot próbálnák meg oktatni, és nem politikai célokat követve állítanák össze a tankönyveket, illetve ha nem engednék, hogy ismert közéleti szereplők hamis tételekből kiindulva uszítsák a nemzeteket egymás ellen. Talán célszerű lenne a vezető történészeket összezárni egy szobába mindaddig, amíg nem sikerül olyan álláspontokat kialakítaniuk, melyek – ha nem is azonosak – legalább közel állnak egymáshoz, és a jövőben ezeket tanítanák az iskolákban. Mert akkor valószínűleg a más nemzetiségűekkel folytatott baráti beszélgetések során sem kellene bizonyos témákat kínosan kerülni, ha meg akarjuk őrizni a társalgás hangvételét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!