2009. szeptember 08., 09:312009. szeptember 08., 09:31
Sajnos ezen tragikus események – a dolgok jelenlegi állása szerint – ezután is szinte „napirenden” lesznek, sőt talán sűrűsödni is fognak. Hacsak a politikai döntéshozók előbb-utóbb nem hallgatnak a szakemberekre, és olyan törvények nem születnek, melyek lehetővé teszik a jelenlegi és jövőbeli medveállomány túlszaporodásának megállítását. Jelenleg ugyanis igen erősen szaporodik az állomány, több okból is. A kilövési keretet, amit a Mezőgazdasági és Területfejlesztési Minisztérium előír, a gazdasági válság miatt nem teljesítik, hisz nem jönnek sem a külföldi, sem a belföldi vadászok. A javuló életkörülmények miatt egy anyamedve sokszor több mint két bocsot nevel (láttunk már hárombocsos anyát is, és nem is egyet!), ami évek múltán nagyon drasztikusan felfuttatja az állományt.
A szaporodó állományt jelenlegi élőhelye nem tudja eltartani, ezért kiterjeszti élőhelyének határait, magyarán: levonul a dombvidékre is. Itt még jobb életfeltételeket talál, mint a hegyvidéken (nagy mezőgazdasági területek, gyümölcsösök, sűrű háziállat-állomány, meleg klíma), így aztán még inkább szaporodik és fejlődik, hisz ezen állatnak gyakorlatilag nincs természetes ellensége. Tehát még jobban kiterjeszti élőhelyének határait, és továbbvonul. Tetszik, nem tetszik, nincs más kiút, mint az emberi beavatkozás.
Sajnos a környezet- és állatvédők is nagyot hibáznak, mikor az állat életét többre tartják, mint az emberét. A brassói „kukázó” medvéket (vagy azok egy részét) befogták és az ország különböző helyein (melyeket nem közöltek nyilvánosan) szabadon engedték, abban a hiszemben, hogy „visszavadulnak”. Nos, ezek az állatok azután is „emberbarátok” lesznek, vagyis nem félnek az embertől és tőle várják az ennivalót, amit – ha kell – erőszakkal is megszereznek.
Magától adódik a kérdés: mi a teendő? Tekintettel arra, hogy a jelenlegi medvemenhelyek (Zernyest, Nagyhagymás) befogadóképessége korlátozott, az emberélet védelme érdekében kötelező módon be kell tartani az évi kilövési keretet! Ha nincs fizető vadász, akkor a megyei erdőigazgatóságok és vadászegyesületek vegyék át ezt a szerepet és lőjék ki a törvényes keretek által meghatározott példányt. (Jelenleg ez történik az őz, gímszarvas stb. esetében is.)
A lakott területekhez „szelídült” példányokat a jelenlegi menhelyekre kell szállítani vagy kilőni. Tudom, véleményem sok nemtetszést vált ki, hiszen sok olvasó csak a Dörmögő Dömötörből ismeri a medvét, viszont nem hiszem, hogy bárki is szívesen venné, ha őt vagy családtagját bántalmazná ez a hatalmas állat. Nem kell félni attól, hogy a kárpáti barnamedve állománya eltűnik, hisz jelenleg olyan számban élnek, hogy tudatos erdőgazdálkodás mellett még időtlen időkig fennmarad!
Szerző: Oláh Zoltán, okleveles erdőmérnök, Gyergyótölgyes
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Látogatottsági adatok