2011. november 10., 09:502011. november 10., 09:50
Természetesen a pártot sem lehet megítélni amiatt, hogy a Kolozs Megyei Tanács egyik alelnökét, Radu Bicát minap 29 napra vették őrizetbe csúszópénz elfogadása gyanújával, s hogy tegnap Kolozsvár polgármestere, Sorin Apostu lakásán és munkahelyén, valamint felesége ügyvédi irodájában végeztek házkutatást. A két ügy amúgy hétköznapi is lehetne, ha nem Emil Boc kormányfő legközvetlenebb érdekeltségű helyéről volna szó, s ha Apostu nem volna egyenesen a miniszterelnök utódja a polgármesteri székben. Mindenesetre a két ügyből a hatalomgyakorlással kapcsolatos visszaélések gyanújára, a párton belüli politikai leszámolásra, de még a korrupcióellenes hatóság „helyezkedő” kísérletére is lehet gondolni.
Mert akarva-akaratlanul is felsejlik, hogy Kolozsváron mind a szemételhordás, mind az új stadion működtetése túl nagy üzletnek mutatkozik ahhoz, hogy az érdekeltek ne kíséreljék meg valamely elöljáró megkörnyékezését, s utóbbiak ne essenek kísértésbe; még akkor is, ha Bicához hasonlóan Apostut is megilleti az ártatlanság vélelme. A lehetséges forgatókönyvből ugyanakkor azt is ki lehet (talán) olvasni, hogy jövőre ugyebár parlamenti választások lesznek, s mivel a mai kormánykoalíció nagyobbik alakulata igen nagy valószínűséggel veszíteni fog – azaz hatalomváltás lesz –, a korrupcióellenes hatóság már most igyekszik jobbik arcát mutatni a majdani országlóknak.
Mint ahogy az is előfordulhat, hogy a korrupcióellenes hatóság nem boszorkányt üldöz, hanem „csak” szakszerűen végzi a munkáját. Amúgy ez volna a helyénvaló. Érdekes, hogy a Mátyás-szobor elé törvényszegőn kibiggyesztett Iorga-tábla ügyében nem öli meg magát a nyomozással, bár e kérdésben a polgármester érintettsége a mostani szemétügynél, de még a napnál is világosabb. Miként az is világos, hogy valamikor voltak olyan polgármesterek, igazi városépítők, mint a marosvásárhelyi Bernády György, a sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc és a váradi Rimler Károly, akiknek hagyatéka máig és önmagáért beszél. És kikezdhetetlen. Elnézést, amiért itt említem őket.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.