2011. augusztus 24., 07:112011. augusztus 24., 07:11
A jelenség, sajnos, nem afféle háromszéki különlegesség – bár a székely magyarság gerince megroppantásának mindenkori szándéka egyértelmű. Hiszen gondoljunk csak arra, hogy Erdély-szerte hol és milyen mértékben érvényesülhet például a regionális nyelvek, Románia által is elfogadott chartájának az a kitétele, amely szavatolja az anyanyelv korlátlan használatát. Segítek: sehol.
Mert a Háromszéken most felújuló és másutt is tapasztalható mindenkori lélektani nyomással párhuzamosan sajnos mi, romániai magyarok, németek, szlovákok, ukránok, szerbek, tatárok, törökök, egyszóval mind a közel húsz nemzeti kisebbség megszoktuk a másodrangúságot, beletunyultunk a hivatalosnyelvűségbe. És segítek: Erdélyben azért mégiscsak van néhány olyan helység, ahol az ott élő nemzeti kisebbségnek a részaránya messze a húszszázalékos küszöb alatt áll, mégis kiírták a város vagy a falu nevét az adott nemzeti kisebbség nyelvén. Egyszerűen a történelmi hagyományok és a jóérzés okán. Nem árulom el e helyeket, nehogy úgy járjak, mint az a gyermek, aki valamikor a két világháború között arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen iskolába jár, azt mondá, hogy: magyarba; s arra a kérdésre, hogy hol van az az iskola, azt felelé: nem mondja meg, mert Angelescu azt is bezáratja.
A keserű viccet félretéve: a háromszéki Angelescu mostani támadása annál súlyosabb, hogy a magánszférát is érinti. Eszerint egyetlen vállalkozó sem írhatja ki a cégérre, hogy az ő portékája a legjobb, és természetesen eladó; s be kellene tiltani Romániában minden, de mindenféle nyelvű cégtáblát és reklámszöveget. Ami akkora és olyan primitív butaság, mint maga a háromszéki alprefektus. Mondjuk: az enedik hatványon. A nyelvgyilkosok elleni legjobb védelem márpedig a többnyelvűség. Bátran és szabadon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok