2009. szeptember 29., 09:592009. szeptember 29., 09:59
Azonban a tévéműsorokra is igaz az, ami minden másra: a kor önmagában nem predesztinál arra semmit, hogy minőségi is legyen, másrészt sokáig érdemi konkurenciája sem volt, hiszen a kereskedelmi csatornák reggeli műsoraiban zömmel bulvártémákon csámcsognak.
Ami viszont a Nap-keltére levakarhatatlanul ráragadt, amiért mára vállalhatatlan branddé vált, az a szakmaiatlanság, a szemérmetlen pártosság ódiuma: már indulásától kezdve a jelenleg balliberálisnak nevezett oldal iránt mutatott feltűnő intenzitású jóindulatot, ezen politikai irányzat képviselőihez törleszkedett készséges ölebként, miközben a jobboldalt – gyakran manipulatívan, néha kendőzetlenül – közszolgálati csatornán futó, komoly műsorhoz méltatlan hangnemben ócsárolta.
Félreértés ne essék: nem a benyalás irányával van bajunk, hanem a tényével. Ha Verebes István, Betlen János, illetve korábban Aczél Endre vagy Orosz József nyelve a parlamenti patkó jobboldalán ülők ülepét kereste volna ugyanilyen lelkes csapásokkal, ugyanolyan méla undorral kapcsoltunk volna más csatornára, mint így. (Mindemellett nem feltétlenül tartjuk jó ötletnek, hogy a jobboldal mindeddig bojkottálta a műsort – egy politikusnak ellenséges térfélen is állnia kell a sarat, sőt.)
A köztévé egyébként egész tűrhető eredménnyel dobta össze az új reggeli műsort, a Ma reggel cím ugyan magán hordozza a sietség jeleit, de már maga a stúdió berendezése is lényegesen tetszetősebb a tágas terekkel, világos hátterekkel és fehér bőrkanapékkal. Persze a Nap-kelte stúdiójánál, amely még most is az 1989–90-es évek hangulatát idézte, és olyan volt, mintha egy délután, a rokonokkal és haverokkal alakították volna át fehérneműraktárból tévéstúdióvá, talán még a régi-új műsorvezető, Süveges Gergő nappalija is alkalmasabb helyszín lett volna.
Mindenesetre a korábbi, statikus beállításokat felváltó, a stúdió legváratlanabb szegleteiben elhelyezett, mozgó kamerák már a vizuális élményen is sokat javítanak. A tegnapi, első műsor amúgy hozta, amit hozhatott, Süveges Gergő rutinos műsorvezető, és még a hitelessége sem kopott meg. Kérdés ugyanakkor, hogy érdemes volt-e átmenteni az előd Kereszttűz rovatából ismert három pulpitust. Bár tény, hogy ez a dizájnelem a legismertebb és legnépszerűbb Nap-kelte-rovat védjegye volt, éppen ezért nem ártott volna valami újat kitalálni.
A változást ugyanakkor jelezte, hogy már az első adásban megjelent Semjén Zsolt KDNP-elnök, aki annak idején meghirdette a jobboldal bojkottját a Nap-kelte ellen. Persze nem feltétlenül ez az új műsor legnagyobb érdeme, és remélhetőleg nem is az a cél, hogy a továbbiakban a jobboldali politikusok érezzék jól magukat a műsorban a baloldaliak helyett.
A kiegyensúlyozott műsor ismérve, hogy a lényegbe vágó, felkészültségről tanúskodó kérdések özönében bármely politikus kényelmetlenül feszeng a bőrkanapén, miközben mi a képernyő előtt ülve jóleső érzéssel konstatáljuk: a köztévé reggeli műsora végre a szakmaiságról szól a párthűség helyett. Ha nem így lesz, a váltásnak nem volt sok értelme.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.