2009. szeptember 29., 09:592009. szeptember 29., 09:59
Azonban a tévéműsorokra is igaz az, ami minden másra: a kor önmagában nem predesztinál arra semmit, hogy minőségi is legyen, másrészt sokáig érdemi konkurenciája sem volt, hiszen a kereskedelmi csatornák reggeli műsoraiban zömmel bulvártémákon csámcsognak.
Ami viszont a Nap-keltére levakarhatatlanul ráragadt, amiért mára vállalhatatlan branddé vált, az a szakmaiatlanság, a szemérmetlen pártosság ódiuma: már indulásától kezdve a jelenleg balliberálisnak nevezett oldal iránt mutatott feltűnő intenzitású jóindulatot, ezen politikai irányzat képviselőihez törleszkedett készséges ölebként, miközben a jobboldalt – gyakran manipulatívan, néha kendőzetlenül – közszolgálati csatornán futó, komoly műsorhoz méltatlan hangnemben ócsárolta.
Félreértés ne essék: nem a benyalás irányával van bajunk, hanem a tényével. Ha Verebes István, Betlen János, illetve korábban Aczél Endre vagy Orosz József nyelve a parlamenti patkó jobboldalán ülők ülepét kereste volna ugyanilyen lelkes csapásokkal, ugyanolyan méla undorral kapcsoltunk volna más csatornára, mint így. (Mindemellett nem feltétlenül tartjuk jó ötletnek, hogy a jobboldal mindeddig bojkottálta a műsort – egy politikusnak ellenséges térfélen is állnia kell a sarat, sőt.)
A köztévé egyébként egész tűrhető eredménnyel dobta össze az új reggeli műsort, a Ma reggel cím ugyan magán hordozza a sietség jeleit, de már maga a stúdió berendezése is lényegesen tetszetősebb a tágas terekkel, világos hátterekkel és fehér bőrkanapékkal. Persze a Nap-kelte stúdiójánál, amely még most is az 1989–90-es évek hangulatát idézte, és olyan volt, mintha egy délután, a rokonokkal és haverokkal alakították volna át fehérneműraktárból tévéstúdióvá, talán még a régi-új műsorvezető, Süveges Gergő nappalija is alkalmasabb helyszín lett volna.
Mindenesetre a korábbi, statikus beállításokat felváltó, a stúdió legváratlanabb szegleteiben elhelyezett, mozgó kamerák már a vizuális élményen is sokat javítanak. A tegnapi, első műsor amúgy hozta, amit hozhatott, Süveges Gergő rutinos műsorvezető, és még a hitelessége sem kopott meg. Kérdés ugyanakkor, hogy érdemes volt-e átmenteni az előd Kereszttűz rovatából ismert három pulpitust. Bár tény, hogy ez a dizájnelem a legismertebb és legnépszerűbb Nap-kelte-rovat védjegye volt, éppen ezért nem ártott volna valami újat kitalálni.
A változást ugyanakkor jelezte, hogy már az első adásban megjelent Semjén Zsolt KDNP-elnök, aki annak idején meghirdette a jobboldal bojkottját a Nap-kelte ellen. Persze nem feltétlenül ez az új műsor legnagyobb érdeme, és remélhetőleg nem is az a cél, hogy a továbbiakban a jobboldali politikusok érezzék jól magukat a műsorban a baloldaliak helyett.
A kiegyensúlyozott műsor ismérve, hogy a lényegbe vágó, felkészültségről tanúskodó kérdések özönében bármely politikus kényelmetlenül feszeng a bőrkanapén, miközben mi a képernyő előtt ülve jóleső érzéssel konstatáljuk: a köztévé reggeli műsora végre a szakmaiságról szól a párthűség helyett. Ha nem így lesz, a váltásnak nem volt sok értelme.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.