2009. október 13., 11:152009. október 13., 11:15
Az öregeket amúgy is könnyebb átverni, ők hiszékenyek és gyengék is. Valószínű, ebből indult ki a legújabb átverési formát kiagyaló nagyokos, aki először telefonon kereste fel az áldozatát, s próba szerencse alapon beleszólt: „Szia, nagymama!” Ha kicsit is mázlista, rögtön visszaszóltak, hogy „Szervusz, kis unokám!”
Majd szánom-bánom hangon elpanaszolta, hogy adósságba keveredett, és nincs kihez fordulnia, ezért tőle kér segítséget. Azonban nem tud a pénz után menni, egy nagyon jó barátját küldi, akinek nyugodtan oda lehet adni. Melyik nagyi mond nemet az unokája segélykiáltására? És melyik ismeri az unokája összes haverját?
Aztán tíz perc múlva megjelenik a jó barát, 25 év körüli úriember, sokatmondó szemekkel vigyorog, hogy a pénz után jön, s talán szóváltás nélkül csak úgy bevándorol a kuporgatott nyugdíj a tolvaj zsebébe. S ezzel a trükkel már több mint egymillió forintot csaltak ki a nagyszülőkből Esztergomban. A történteket már csak az tetézné, ha a semmiről nem tudó valódi unokának nem hinnének a felnőttek, vagy a családi békét fenntartandó, a nagymama nem tesz említést senkinek az eseményekről.
Az utcai valutaváltók átverései már szakállasnak mondhatók, bár tudtak meglepetést okozni, mikor nagymamám dollárt ment átváltani hozzájuk. A lejben adott összeg kevesebb volt, nagymamám pedig – örülve, hogy észrevette a csalást – visszaadta az összeget, hogy kipótolják.
Erre a valutás viszszaadta a dollárt, hogy akkor nem tudja felváltani, mert nincs több leje. Az már csak otthon derült ki, hogy a százdolláros helyett tízest adott vissza, ami nem tűnt fel a valutát elég ritkán látó nagymamámnak. Az ilyen esetek áldozatait lehet igazán sajnálni, mert az elvesztett érték mellett egy életre megmarad, milyen naiv és hiszékeny voltál, azt találtad hinni, hogy becsületes embert sodort eléd az élet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok