2009. szeptember 01., 10:572009. szeptember 01., 10:57
Az eset eszembe juttatott egy eseményt, amikor jó pár évvel ezelőtt a Félszigeten egy nemzetközi együttes – azért nem írom ki a nevét, mert nem emlékszem pontosan melyik volt, s még csak egy képet sem találtam róluk – tudván, hogy Romániába érkeznek koncertezni, nemes egyszerűséggel egy óriási román zászlót vásároltak s annak lengetésével próbáltak tetszelegni a közönségnek. A nagyérdemű akkor még magyar többségben volt, hurrogással fogadta a gesztust. A frontember megszeppent, lerakta a zászlót, s folytatódott a show. Az archívumban kutatva sem találtam egyetlen cikket sem, mely megemlítette volna ezt az eseményt.
Pedig legalább annyira kedvező lett volna ez is mindenki más számára, csak nekünk nem. Madonnának ez a közhelymondat a legkevesebb, hogy kiálljon a cigány kisebbség mellett, hiszen tavalyi születésnapján roma előadók segítségével dolgozott fel több cigány népdalt, sőt az új lemezén – Sticky and Sweet – egy ilyen nóta is szerepel. Az már a mi problémánk, hogy nálunk, „Kelet-Európában” ilyen nagyfokú diszkrimináció van a romákkal szemben. Rögtön el is kezdődtek a nyilatkozatok, hogy látjátok feleim mennyire kitaszítanak, így nem lehet beolvadni. A nemzetközi sajtó is felkapta a hírt, micsoda állapotok uralkodnak ebben az országban, a romániai sajtó nagy része pedig, más esélye nem lévén, vagy tényként közölte, vagy a füttykoncert mellé állt.
És íme, a teljes beteljesülés: Madonna, még ha nem is így akarta, újabb, még nagyobb hírnevet kapott, a sima romániai koncertjét ország-világ lehozta; a nemzetközi sajtó végre nagy olvasottságot vonzó hírt közölhet a „Közel-Keletről”, (romák, diszkrimináció, Madonna, botrány); a roma szervezetek sorra nyilatkoznak a sajnálatos esemény kapcsán, a román sajtóban pedig már megjelentek az első olyan hírek, hogy a Csíkszéken történtek miatt keletkezett ez a botrány, biztos az jutott Madonna fülébe.
De egyszer lejárnak az elemzések, a vélemények, a nyilatkozatok is, s minden megy tovább a régi kerékvágásban, változatlanul, s az egészből nem marad más, mint egy általunk statuált újabb nagy, rossz példa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok