2010. február 24., 10:422010. február 24., 10:42
Ugyanígy van ez a különféle sajtótermékekkel is, tapasztalatom szerint igényes olvasó megnézi, hogy tárgyilagos, hiteles információkat közlő újságra, vagy csak szenzációt hajhászó bulvárlapra fizet elő. Nincs könnyű dolga az újságírónak sem, hiszen a naponta minden irányból rázúduló hatalmas információhalmazból kell kimazsoláznia azt a keveset, ami hiteles, szavahihető embertől származik, aztán azt lehetőleg tényszerűen kell tálalnia, hogy az olvasó maga vonhassa le a következtetéseit.
Ez általában jól szokott működni még akkor is, ha mondjuk, az egy hónappal ezelőtt tényszerűen közölt dologról időközben kiderül, hogy homlokegyenest megváltozott, mert mindenki tudja, hogy régebbi döntéseket lehet és szabad újabbakkal überelni. Tudja ezt az olvasó, tudja ezt az újságíró, de még az információkat közlő illetékesek is. Szomorú viszont, amikor az újságíró azt tapasztalja, hogy éberségét, közügyek iránti természetes érdeklődését semmitmondó információkkal altatják, illetve éppen az újságírón keresztül próbálják manipulálni az olvasót. Szomorú, mert óhatatlanul felmerül a kérdés: mi lehet az az igen fontos, lényeges és tömegeket érintő probléma, amiről ennyire vehemensen el akarják terelni az illetékesek a figyelmet?!
Többek közt ez a kérdés fogalmazódott meg bennem, amikor utóbb két olyan sajtótájékoztatón vettem részt, amelyen többek közt megismerhettem a veszettség tünetegyüttesét, illetve megtudhattam, hogyan kell elsősegélynyújtásban részesíteni a fagyásgyanús embert. Közben természetesen zajlott az élet kedvenc kisvárosomban is, de ha tömegeket érintő információt akartam beszerezni illetékesektől, falakba ütköztem. Aztán kiderült, hogy állítólag külföldről importált, jól fizetett PR-szakértő rendelt el teljes hírzárlatot, és adott utasítást az „elterelő manőverre”, a semmitmondó sajtótájékoztatókra. Csakhogy a „vidéki” újságíró sem hülye, és felteszi a kérdést: „miért sumákolnak?!” Sőt a választ is megtalálja előbb-utóbb...
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Látogatottsági adatok