2011. július 29., 10:172011. július 29., 10:17
Ritka az a kommüniké, amely valójában látni engedi azokat az embereket, akik mögötte vannak – hiszen a legelcsépeltebb statisztikák, monogramok, számjegyek hátterében is áldozatok, szerencsésebb esetben megmenekült, megmentett emberek és természetesen megmentőik, tűzoltók, mentők állnak.
A minap a hegyimentőktől érkezett egy átlagos küllemű közlemény. Egy tizenegy fős, román, magyar, német és belga középkorúakból álló turistacsoport ragadt benn a pádisi Csodavárban (lenyűgöző méretű barlang), mert egy hirtelen zuhé miatt úgy megduzzadt a barlang előtti patak, hogy már nem tudtak átkelni rajta. Szerencsére sátor volt náluk, így kényelmesen eltöltötték az éjszakát a barlangban, másnap pedig a hegyimentők kötélpályán-csigán húzták ki őket. A közlemény írója azonban nem állta meg, hogy a száraz adatok között meg ne említse a bajba jutott csapat tizenkettedik tagját: egy méretes bundás ebet. Arról nem szól a fáma, hogy a kutyust hogyan sikerült felerősíteni a kötélcsúszdára és átlendíteni a folyón, de a mellékelt képen úgy tűnik, nem volt különösebb kifogása az eljárás ellen. Mint ahogy arról sem, köhögtek-dohogtak-e elégedetlenségükben a hegyimentők, hogy ilyen feladattal állnak szemben, de a lényeg nem is ez, hanem az, hogy megtették. Olyan emberi viselkedésre vall ez, amivel ritkán szembesül az újságíró, főképp ha – kvázi – hatósággal áll szemben.
A küldött fotón még az is látszik, hogy a mentősök közül nemcsak az az egy fotóz, amelyiknek a képe végül eljutott a sajtóhoz, hanem a háttérben a társa is, miközben mindannyian a helyzet komolyságához illően koncentrálnak a mintegy hetvenkilós Bodri biztonságba helyezésére. Kihívás volt – írják, hiszen valószínűleg még nemigen csináltak hasonlót, de megoldották, és ha már megtették, bár a fontossága igazán nem nagy, mégis érdemesnek találták, hogy megosszák a nyilvánossággal. Én meg köszönöm szépen, ilyen jól nagyon rég nem szórakoztam közleményen. Az emberséget nem lehet mérni: két láb, négy láb, esőkabát vagy bunda, bakancs vagy mancs.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
szóljon hozzá!