2012. január 20., 10:282012. január 20., 10:28
A leleplezés nem a sajtónak köszönhető, a magukat hírtévéként hirdető román bulvárcsatornák ugyanis folyamatosan azzal foglalatoskodtak a héten, hogy minél tovább uszítsák a nézőket, és még több embert vigyenek utcára a kormány megbuktatása érdekében, miközben keményen belefeszültek az igyekezetbe, hogy a néhány száz, esetleg ezerötszáz fős megmozdulásokat több ezres, mindent elsöprő demonstrációként tálalják. A felfedezés így néhány, a kolozsvári főtéren tüntető fiatralra hárult, akiket kedden este, talán az elmét rendszerint felfrissítő hideg hatására ért a zseniális felfedezés.
Ezért aztán rögvest föl is írták festékszóróval a Mátyás-szobor talapzatára, hogy az RMDSZ kapja be!, mert ugye a civilizált közélethez hozzátartozik a kulturált politikai diskurzus is. A hír hallatán megnéztem az interneten az RMDSZ honatyáinak listáját, hogy én maradtam-e le valamiről, de sem az alsó-, sem a felsőházi lajstromban nem találtam arra utaló jelet, hogy H. Mátyás nagykorú kolozsvári polgár (anyja neve Szilágyi Erzsébet, civil foglalkozása szerint Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária királya) a magyarokat a román parlamentben reprezentáló szervezet képviselője vagy szenátora volna.
Sőt a közigazgatás alsóbb szintjein sem tevékenykedik tulipános színekben, pedig adópolitikáját ismerve kimondottan hatékonyan irányíthatná az adóhivatalt. De ez a jelek szerint mindegy is, a lényeg, hogy magyar uralkodó volt, ergo egyenes összefüggés van közte és a Romániában jelenleg kormánypártként tevékenykedő magyar szervezet között. Briliáns logika. Sőt az ötlet önmagában is vitathatatlanul zseniális. Mindenki számára kényelmesebb lenne, ha elindítanánk a „Hibáztassunk történelmi szereplőket!” mozgalmat.
A bércsökkenésért és a tömeges elbocsátásokért nyugodtan tegyük felelőssé Bethlen Gábort (a Kárpátokon túli területeken persze valamely helyi érdekű történelmi személyiséggel is helyettesíthető), és az orvosok tömeges elvándorlása és a gazdaság mélyrepülése is kizárólag Bocskai István számlájára írható. Így aztán sem a politikusoknak, sem a mindent az államtól váró polgároknak nem kellene azzal a kellemetlen ténnyel szembesülniük, hogy az ország jobbátétele akár az ő felelősségük is lehetne. És így, minden tehertől megszabadulva épülhet a virágzó jövő. Már ha Bolyai János és társai hagyják.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.