2009. október 20., 10:512009. október 20., 10:51
A példaérték abból adódik, hogy íme, bebizonyosodott: az alapvető emberi jog érvényesítésének következetes kérése – miszerint ki-ki a saját nyelvén fohászkodhasson Istenhez – a jelek szerint mind a földi, mind az égi hatalmasságoknál meghallgatásra talált; s az eddigi makacs ellenállás kemény falán ütött résen tovább lehet lépni, a megkezdett úton pedig tovább lehet haladni.
Ha pedig a magyar nyelvű misézéshez hozzáadjuk még azt is, hogy néhány éve néhány kortárs Szüszüphosz minden akadály dacára lassan csak újraindította néhány csángó helységben a magyar nyelvű oktatást, akkor lehetetlen észre nem venni, hogy a majdhogynem titáni kitartás meghozza, de legalábbis meghozhatja gyümölcsét.
A példa abban a tekintetben is időszerű és követendő, hogy a nagyjából a lábnyiki szentmisével azonos időben Kolozsváron lezajlott tizennyolcadik szórványtengely-találkozón ijesztőnek is mondható tények hangzottak el.
Miszerint a szórványban élő magyarság körében vészesen elburjánzott az a mindenféle alapot nélkülöző, de annál ártalmasabb szemlélet, hogy a román, újabban a német nyelven tanuló magyar gyermek annál könnyebben érvényesül. E butaság mentén pedig, ugye, nem érdemes a magyar nyelvű óvodákért és iskolákért bármit is tenni, mert minek azt.
Innen már csak egy lépés a magyar nyelvű imádkozásról való lemondás, egyszóval a teljes (ön)feladás. S mert a csángóföldi magyar szóért soha nem lesz elég az áldozat, nem ártana, mert nem leend kárba veszendő a szórványban élő magyarok templomáért és iskolájáért hozott áldozat sem. Mivelhogy az nem piaci portéka, s nem lehet sem pénzben, sem ráfordított időben vagy másmilyen mértékegységben számolni.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.