Mint ismert, a nyilvánosságra hozott titkos iratok tanúsága szerint az ukrán államfőt annyira irritálta, hogy Magyarország gyorsan elérhető és kedvező árú alternatív források híján továbbra is vásárol orosz kőolajat, illetve következetesen akadályozza az ország NATO-közeledését az őshonos kárpátaljai magyar közösség jogfosztásai miatt, hogy februárban egy Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélésen felvetette: Ukrajnának fel kellene robbantania a Barátság kőolajvezetéket, kilátástalan helyzetbe hozva ezzel a magyar ipart, amely természetesen képtelen lenne záros határidőn belül más forrásokból pótolni a kieső orosz energiahordozót.
Ez rendkívül súlyos kijelentés, még akkor is, ha elfogadjuk, hogy egy háborúban álló állam vezetőjétől származik, aki nap mint nap azzal kénytelen szembesülni, hogy országa lakóit és infrastruktúráját egy idegen megszálló hadserege pusztítja, ezért minden lehetséges eszközzel megpróbál visszavágni.
Más kérdés, hogy ebben az esetben nem Putyin Oroszországa lett volna az első számú célpont és az igazi szenvedő fél, hanem Magyarország és annak polgárai, cégei.
Egy olyan ország, amely ugyan fegyvert nem szállít Ukrajnának, de humanitárius segítséget már a háború kezdete óta folyamatosan nyújt – annak ellenére, ahogy az elmúlt kilenc évben a kijevi vezetés az országban élő magyar közösséggel bánik.
És ha mindez nem lenne elég, egy ilyen akció egy NATO-tagállam elleni terrorcselekmény lenne – amiről ukrán és nyugati tanácsadói vélhetően sürgősen tájékoztatták is az elnököt. Mint ahogy arról is, hogy Ukrajna a tranzitdíjakból is szép bevételre tesz szert, így aztán önmagának is jókora kárt okozott volna a meggondolatlan tettel. Így aztán a szabotázsakció hamvába holt.
Igaz, Kijev enélkül is eleget tett azért, hogy tovább mérgesítse a magyar-ukrán viszonyt.
Például folyamatosan emeli a már említett tranzitdíjat, a legutóbbi húzásával pedig felvette az OTP Bankot a háború nemzetközi szponzorainak listájára, amiért az az ukrán követelések ellenére sem vonult ki Oroszországból.
A gesztus természetesen nem egyéb kicsinyes bosszúnál amiatt, hogy Budapest következetesen ragaszkodik az évekkel a háború kitörése előtt ismertetett álláspontjához: mindaddig nem hajlandó hozzájárulni Ukrajna és a NATO közeledéséhez, amíg a kijevi hatóságok nem vetnek véget az ukrajnai kisebbségekkel szembeni súlyos jogfosztásoknak.
Hogy ezek miben állnak, és mi volt az indokuk, közismert: a 2014-es Majdan-puccs után Oroszország elcsatolta a Krímet, és a Donbaszban élő orosz közösség jogainak védelmére hivatkozva polgárháborút robbantott ki a többségében orosz ajkúak lakta régióban.
Kijev az ilyen és hasonló forgatókönyvek megismétlésének ellenszerét abban látta – és látja ma is –, ha azzal veszi elejét a konfliktusnak, hogy felszámolja az országban élő orosz közösséget – amihez „járulékos veszteségként” a többi kisebbséget is hozzáveszik. (Bár feltételezhető, hogy ukrán szempontból ezt is nyereségként könyvelnék el).
Ehhez megalkották az anyanyelvhasználatot jóformán csak az érintettek otthonára korlátozó nyelvtörvényt, valamint az oktatási törvényt, amely fokozatosan megfosztja a magyarokat és a többi nemzeti közösség tagjait attól a jogtól, hogy az anyanyelvükön tanulhassanak.
A kérdés az, mitől jobb egy ilyen törvény, mint az a gyakorlat, amellyel Ukrajna és a nemzetközi közösség vádolja az oroszokat, akik az elhurcolt ukrajnai gyerekeknek megtiltják az ukrán nyelv használatát, és csak oroszul oktatják őket?
A válasz természetesen az, hogy semmivel – mindegyik latorállami eljárás, amelynek civilizált országban nincs helye.
A magyar kormány tehát ezek miatt akadályozza Ukrajna NATO-integrációját – amely, mint ahogy azt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a héten oly szabatosan megfogalmazta, amúgy is csak azt követően merülhet föl, hogy a háború véget ért Ukrajna területén, amely után szuverén országként kérheti a felvételét a védelmi szövetségbe.
Persze akadnak olyanok, akik szerint Budapest fölöslegesen aggályoskodik, és a háborús helyzet miatt engednie kellene, mások pedig egyenesen odáig mennek, hogy azzal vádolják a magyar kormányt: Putyin kottájából játszik, amikor a kisebbségi jogokra hivatkozik.
Ehhez csak annyit tudunk hozzáfűzni: aki képes olyan baromságokat mondani, hogy aki a kisebbségek jogaiért aggódik, az orosz propagandát folytat, az soha többé ne próbáljon semmilyen vélt vagy valós kisebbség védelmezőjének pózában tetszelegni.
Ugyanakkor a magyar-ukrán viszonyban most lenne itt az ideje lehűteni a kedélyeket, és tárgyalásokat kezdeményezni.
Az ellentétek ugyanis nem tűnnek teljesen megoldhatatlannak – már ha Kijev komolyan gondolja, hogy Ukrajna a civilizált, emberi és kisebbségi jogok iránt is elkötelezett országok sorába akar tartozni, és nem ragaszkodik körömszakadtig ahhoz a 21. század Európájában elfogadhatatlan doktrínához, hogy az oroszok iránti elvakult gyűlölet miatt az ország területén élő összes őshonos nemzeti közösséget – magyarokat, lengyeleket, románokat – felszámolja.
Bár a tranzitdíjak és az OTP-ügy miatt most ismét a nézetkülönbségek kerültek előtérbe, jó lenne megpróbálni hideg fejjel megvitatni az ügyeket.
Elvégre az ellenségeskedés egyik országnak sem jó: Magyarország az Európába nem való, ám számos európai ország által tolerált kisebbségellenes törvények miatti bojkott nyomán folyamatosan konfliktusba kerül az EU-s és a NATO-partnerekkel is, miközben Ukrajna a magyar vétó miatt nem csupán a NATO-hoz vagy az EU-hoz való közeledés esélyétől esik el a magyar vétó miatt, hanem az uniós pénzügyi-katonai támogatástól is.
Innen lenne szép felállni, pedig a közeledés mindkét ország érdeke.
Talán ukrán részről sokat segítene egy olyan gesztus, ha Zelenszkij először bocsánatot kérne a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos kijelentése miatt, bár nem táplálunk vérmes illúziókat.
A legfontosabb most minden esetre mégis az lenne, hogy Budapest és Kijev igyekezzen mindent megtenni az ellen, hogy a helyzet még tovább mérgesedjen.
Az utóbbi időben a moldovai és a romániai sajtó hangulatkeltő cikkekkel esett neki a Moldovai Köztársaságban működő Gagauz Autonóm Tartománynak, amelyről azt írják, hogy lakosságának többsége oroszbarát.
Románia arra készül, hogy áthelyezzen egy ünnepnapot, és bár nem valami nagyszabású össznemzeti ünnepről van szó, a döntés annál szimbolikusabb jelentőségű az ország orientációja szempontjából.
Jóformán nem telt el nap anélkül az elmúlt hetek során, hogy a román sajtó ne láttassa a hárompárti kormánykoalíción kívül az RMDSZ-t.
Romániában az állami hatóságok továbbra is bármikor, bármilyen helyzetben képesek a magyarokkal szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmazni, amikor pedig ezzel szembesítik őket, szemrebbenés nélküli, cinikus terelés a válasz.
Ferenc pápa látogatásával nyilvánvalóan megerősödtek a Vatikán és Magyarország kapcsolatai, miközben a világ katolikussága szeretettel vetette tekintetét a Magyarok Nagyasszonya békét akaró országára.
Egy kicsit olyannak tűnik Románia közigazgatási átszervezésének felülről, egy kaptafára történő szorgalmazása az üzleti szféra részéről, mint a borotválógépet feltaláló szovjet tudósról szóló klasszikus vicc.
Az Európai Uniónak saját célok mentén, az európaiak érdekeit követve kell az világpolitikában és -gazdaságban részt vennie.
Ahogy közeledik a 2024-es választási „szuperév”, egyre intenzívebb a mozgolódás a romániai pártok táján.
Mintha azóta nem lett volna covid-járvány és nem tört volna ki az orosz-ukrán háború: a romániai közélet még mindig a hivatali visszaélés bűncselekménnyé nyilvánításának alsó határa és a kiváltságosok különleges nyugdíjai miatti botránytól hangos.
Hogyan gerjesszünk Romániában össznépi felháborodást, országos szintű felzúdulást?
Nos, a leghatékonyabb mód a jelek szerint nem az, ha mondjuk sikerül milliókat sikkasztani befolyásos politikusként vagy egyéb közhivatal betöltőjeként.
Az utóbbi időben a moldovai és a romániai sajtó hangulatkeltő cikkekkel esett neki a Moldovai Köztársaságban ...
Románia arra készül, hogy áthelyezzen egy ünnepnapot, és bár nem valami nagyszabású össznemzeti ...
Jóformán nem telt el nap anélkül az elmúlt hetek során, hogy a román sajtó ne láttassa ...
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | kronikaonline.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | kronikaonline.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
cX_G | brat.ro/sati | 365 nap | Harmadik fél |
cX_P | brat.ro/sati | 365 nap | Harmadik fél |
cX_S | brat.ro/sati | munkamenet | Harmadik fél |
evid_{customer_id} | brat.ro/sati | 90 nap | Harmadik fél |
evid_v_{customer_id} | brat.ro/sati | 90 nap | Harmadik fél |
evid_set_{customer_id} | brat.ro/sati | 1 nap | Harmadik fél |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | kronikaonline.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.